Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1988-06-02
hicc Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest, 1988. május 31. IX. kerületi Bizottsága IX/PVB/7/1988. Készült: 1 eredeti és 25 sokszorosított példányban a PVB 1988. június 2-i ülésére 1ÁJÉK0ZIAIÓ a Mester u. 67. sz. Általános iskolában végzett pártvizsgálat tapasztalatairól A vizsgálatot a kerületi párt-végrehajtóbizottság megbízásából a Pedagógus Pártbizottság végezte, a PB titkára Gönczy Zsuzsa vezetésével. Részt vett a munkában Mérei Zsuzsa, a kerületi pártbizottság oktatáspolitikai felelőse is. A Mester u. 67. sz. Általános iskolában folytaott vizsgálat fő célja az volt, hogy a pártszervezet megszűnésének okait állapítsa meg. A vizsgálat során beszélgetést folytattak az iskola volt párttitkárával, a tömegszervezetek vezetőivel (2 fő), az iskola állami vezetőivel (3 fő), a szakmai munkaközösségek vezetőivel (5 fő), a volt párttagokkal (5 fő), összesen 16 fővel. Információt kértek, az iskolából korábban eltávozott előző párttitkártól, és titkár-helyettestől, valamint a volt pedagógiai felügyelőtől . így 19 fő véleményét hallgatták meg a helyzet minősítéséről. Az okok keresésénél alapvetően meghatározó szempontnak tartották, hogy az iskola politikai légköréről, a belső személyi feltételekről megfelelő képet tudjanak felvázolni. Általános következtetések:- hosszú időn át az a törekvés volt a jellemző az intézmény vezető testületéire, hogy formális működésüket eredményesnek láttassák. A ma is ugyanabban a beosztásban lévő vezetők csoportja szerint a pártszervezet működésének feltételei biztosítottak voltak.- a pártonkivüliekből álló vezetők politika alapállása határozatlan, felületes, illetve közömbös, politikai kérdésekben szakszerűtlen volt. A korábbi igazgató véleményében, amely a belső viszonyokra döntő befolyással bírt, elkülönítette a politikai tevékenységet és a szakmai-pedagógiai munkát egymástól, az utóbbit egyértelműen elegendőnek tartva. Az ilyenformán kialakított értékrend az intézményben több valós és látszólagos megkülönböztetést eredményezett a párttag pedagógusok minősítésében. Ezek lappangó, később nyílt ellentétekhez vezettek, hivatkozási alapot teremtettek a negatív megítélésekhez. Kialakult egy formális és egy informális, mindkét irányban torzult értékrend. A tantestület számára a pártszervezet, mint szervezet jelenléte nem volt érzékelhető, nem jelentek meg igények a politikai vitákra, az eltérő álláspontok tisztázására, a párt politikájának meggyőző támogatására. A tantestület a pártirányítás elvi, gyakorlati kérdéseiről tájákozatlan volt. <*_______________________________________________________ Bggg* 1 1----------- ” ” X ~ i
