Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1985-10-24
i Brucella mellitensis Bruce 1887 Meningococcus, Nesseira meningitidis Bruce 1887 Haemophilus infiuenzae Pfeiffei 1890 (Mirigyláz Pfeiffer 1890) Pestis Yersin 1894 Tehát a pestis kórokozójának felfedezése egyidős kórházunkkal, és itt abbahagyom a felfedezések felsorolását, amely bár tovább folytatódott olyan nevekkel, mint Shiga, Bordet, Gengou, Ouincke és mások, de ez már a László Kórház megnyitása utáni időszak. Egy másik fontos történelmi tényező a fővárosi kórházak XIX. századi helyzete volt. Pesten és Budán pár kisebb felekezeti intézménytől eltekintve egy-egy központi kórház látta el a gyógyító feladatokat. Budán a János Kórház elődje, Pesten a Rókus Kórház, amelynek már fertőző osztálya is működött, és már az 1831-es kolerajárvány idején odaszállították a hetegeket, akik számára azonban a kórház szűknek bizonyult és ezért bérházakban helyezték el őket. A kórház ágygondjain segített, hogy 1869-ben katonai raktárbarakkokat szereztek az Üllői úton és felállították a Rókus fiókkórházát, itt működtetve két bel-, egy ideg- és egy sebészeti osztályt, a fertőzőn kívül. 1885-ben felépült az István Kórház, ahová az előbbi osztályokat áthelyezték, és a barakkokat már kizárólag a fertőző betegek számára tartották fenn. Ez volt tehát az első önálló fertőző beteg kórház a fővárosban, körülményei azonban elrettentőek voltak. Emiatt Budapest Székesfőváros Tanácsa 1891-ben új kórház építését határozta el, amely 1894-re el is készült. Átadáskor a Szent László Kórház elnevezést kapta és vezető főorvosává a már addig is ott dolgozó Gerlóczy Zsigmondot nevezték ki. A régi barakkokat ezzel egyidejűleg a tűzoltóság felgyújtotta és megsemmisítette. A régi barakkokhoz képest az új épületek valóságos luxus szanatóriumnak számítottak, amelyről a kórház első vezetője, Gerlóczy Zsigmond az Orvosi Hetilap 1894. 43. számában részletesen beszámolt. Tekintettel arra, hogy a közlemény különlenyomatát a László Kórház Könyvtárában ereklyeként őrizzük, engedjék meg, hogy Gerlóczy Zsigmond beszámolójából szó szerint is idézzek: „Pár nap választ el attól, hogy az Üllői út és Markotányos utcza sarkán levő barakk-kórházban a heveny fertőző betegek felvétele megszűnik. A barakk-kórház roskadozó falaival s millió baeillusaival a lángok martaléka lesz, s hamvaiból feltámad a heveny fertőző betegek új kórháza, a Szent László Kórház. Átmegyünk új kórházunkba, a Szent László Kórházba, mely az Üllői úton a Szent István Kórháztól délkeletre, szemben a honvéd-huszár kaszárnyával 56,496 m2-nyi területen fekszik. A kórházat boldogult Patrubány Gergely dr., volt tiszti főorvos és Gebhardt Lajos dr., a Szent Rókus Kórház volt igazgatója és jelenlegi tiszti főorvos előírása és előzetes bővebb kiil-5 fí/'
