Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1984-06-07
j " " w * 1 — ~ — Y ~ I im I i + t é értekezlet célul tűzte ki a PB elé, hogy folytassa az ideológiai I konferenciák sorát, a párttestületek tervszerűbben tűzzenek napi-I rendre az oktatókat foglalkoztató, illetve az oktatás ideológiaipolitikai tartalmával kapcsolatos kérdéseket. I Megállapíthatjuk, hogy oktatóink döntő többsége párttag I /egyetemi tanárok 55^, docensek 75?°/, Párttagságunk ^nagyobb része az ellenforraialon után lett párttag. A felszabadulás előtti párttagok létszáma 3 fő. Oktatóink ideológiai-politikai arculatában I ezek a tények és a marxista társadalomtudomány magas f'oku muve-I lése jelenti az alapvetően meghatározó jelleget. Emellett figyelembe kell venni természetesen azokat a tényezőket is, amelyek a párttagság gondolkodására hatnak. /Például I a világgazdaság általános helyzete és a nemzetközi munkásmozgalom vitai/ Párttagságunk nagy tö'bbsége élénk kritikai érdeklődéssel, tudományos elemzést kivánó módon foglalkozik társadalmi-politikai kérdésekkel. Ez azonban kevéssé nyilvánul meg az egyetem közéleti fórumain. Elméleti, ideológiai, politikai viták általában nem jellemzik az egyetemi közéletet. Még az egyetemi szin- I ten rendezett tudományos üléseken is kevés az érvelő, pezsgő vita, dialógus. I A pártrendezvények, taggyűlések is elsősorban informatív I jellegű fórumok és nem polemikus, szemléletet formáló eszmecse-i rák. Inkább pártcsoport üléseken alakulnak ki pezsgő viták, de az ideálishoz képest ez is kevés, a taggyűlésekbez képest mégis pozitivabb a helyzet. /Nem ment fel bennünket a felelősség alól, I de szellemi és politikai közéletünk sincs túlterhelve vitákkal./ Mégis egyértelműen és egybehangzóan megállapítható, ho^y a párttagoktatók különböző előjelű előjelű kritikai magatartással el- I lenére is egységesek és azonosulnak a párt politikájának alapvető vonalával, sőt Egyetemünkön nemcsak a párttagokra, hanem a legtöbb oktatóra jellemző a szocializmussal való azonosulás, f a szocializmus építésében való tevékeny részvétel. I Ennek ellenére általános az a vélemény, hogy az egyetemen kialakult értékrend é3 érdekeltségi viszonyok nem ösztönzik az .egyetemi közéletben való aktiv részvételt. Ráadásul a tevékeny- I ségek egy része meglehetősen formális és elvesztette vonzerejét. I A közösségért dolgozó oktatók szakmai és anyagi szempontból egya-I ránt hátrányba kerülnek, ezért egyre nehezebben vállalnak funk-I ciókat. Akiket ennek ellenére belső meggyőződésük hajt, azokat rendre túlterhelik a különböző társadalmi és szakmai-közéleti I feladatokkal. Nem lehet elhallgatni, hogy a jövedelmi viszonyok alakulása, rohamos változása az egyetemi oktatók kárára történik és negatívan befolyásolja a politikai hangulatot, sőt politikai I feszültséget teremt. Egyetemünkön is érzékelhető, hogy a hallga! tók és az oktatók egy része komoly változtatásokat igényel és bár ennek megítélésében nem egységes a közvélemény, mégis I elhamarkodott lenne az érdemi, szakmai vitákat a politikai eltévelyedés bélyegzőjével helyettesíteni. I Egységes párttagságunk álláspontja abban, hogy szervezett | politikai ellenzék nem létezik egyetemünkön, azonban a szocialista demokrácia keretein belül folyó épitő szándékú bírálat I CllUx—— -_i
