Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1983-11-24
I- 5 -A szakszervezeti jogok közül kezdetben általános volt, hogy a vezetők, de a bizalmiak is meg nem értéssel fogadták a vezetők éves munkájának értékelését, vagy a káderkérdésekben a véleményezési jogkör gyakorlását. A gazdasági vezetők sokalják az ilyen jellegű értékelések számát, illetve azt, hogy ezt a párt és szakszervezet egymástól időben elkülönülten végzi. A vezetői munka értékelésének teljeskörüvé tétele nagy feladatot jelent a szakszervezeti aktivák számára, jellemző hogy ehhez erőteljesen igénylik a pártszervezet segítségét, támogatását. A vezetői értékeléseknél előfordul a kritikátlanság, pártszervezettel ellentétes vélemény megfogalmazása /ZÖLDÉRT/, vagy kritika esetén sértődöttséget vált ki /MÁV/. A felsővezetők értékelése mindenütt a Bizalmi Testület egyetértésével történik, általános gond, hogy ebben a Bizalmi Testület szerepe formális, hozzászólás nincs, az elokeszitest vegzo VSZB velemenyet elfogadják. A vezetői munka szakszervezeti értékelésének gyakorlásában még vizsonylag kevés a tapasztalat, széles körben csak ez évben kerül rá sor, igy eredményéről vezetőkre gyakorolt hatásáról megalapozott következtetés még nem vonható le. A szakszervezetek érdekfeltáró, egyeztető, képviselő tevékenysége erősödött, erre a helyi pártszervezetek ösztönzést is adnak. Nem teljesen tisztázott és értett azonban a különböző érdek, egyén, csoport, réteg, üzem, vállalat, népgazdasági egyeztetésének lehetősége. Az érdekkképviselet erősítésének igénye mellett azonban, egy-egy csoport érdekét nem lehet követelmények nélkül, automatikusan egy magasabb szintű érdek alá rendelni, /pl: ZÖLDÉRT gépkocsivezetők/. Különböző érdekek ütközése állandóan jelen van a vállalatok életében és ez megjelenik a testületek szintjén is pl: mühelyi , szakterületi, gyári, vállalati, népgazdasági érdek közötti ellentmondásban, ezek feloldása folyamatos feladat. Az érdekvédelmi munkában általában a szakszervezetek a reális lehetőségekből indulnak ki, de esetenként pl: munkakörülmények javítása terén nagyobb harcosságra, következetességre is szükség lenne. A jogok és kötelességek egységben való kezelésében a dolgozók szocialista szellemű nevelésében kisebb az előrelépés, mint a jogok gyakorlásában. A szakszervezeti tömegoktatás belső tartalma, a dolgozók aktivitása, különösen ebben az évben inkább megtorpanni látszik a növekvő gazdasági leterhelés miatt is. Erőteljes viszont a szakszervezeti aktivák, SZOT vagy ágazati szintű képzése. L ^ i _____ _ —— - - — — ^—-— ——--------------■— — r~
