Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1982-01-21
Nem igaz, nogy ezek az emberek inost lettek egyszerre ilyenek, wem uz az esemény változtatta csak meg Őket. Sajnos mindig az volt az igazság amit "utoljára" hallottunk tőlük. Ezt rövid idő alatt nem tudjuk helyretenni. Sajnos nagyon húzódik az ügy, állandóan csak azt hallani, hogy "hol van a pártszervezet, a gazdasági vezetés". A BHV-nak egy "betegsége", hogy hozunk mi határozatokat, részt veszünk az ellenőrző munkában, lent járunk a területeken, de megtaláljuk-e a döntő láncszemet, amit ki kell emelnünk, itt a fő szempont, egymást tájékoztatni kell mindig. A taggyűlésen Nekem sem lenetett mást mondani, hanem el kellett azon kommunisták véleményét fogauni, akik azt mondták, "milyen kombinált bér az, amit háromszor kellett módosítani"? A bér nem azt az időszakot takarta teljes egészében, amit mi kifizettünk. Az biztos, hogy még ma sem csendesedtek 1c az emberek, ma is várják, hogy hogyan döntünk és meddig huzzuk még a témát. Lehet, hogy nagyon sok mindenben hibásak vagyunk, de auban van előrelépés, hogy az illetékesekkel beszéltünk - a Rendeszet részéről történtek lépések, nagyon suk minden megváltozott már azóta. Anyaggui kapcsolatosan: nem lehet szépíteni dolgainkat. Nem tartom szégyennek, hogy pártmunkánkat egy felettes testületi szerv közepesnek Ítélte. Mindnyájunk feladata a hibák kijavítása, “valahol az alapok lerakásánál volt a baj", újból kell kezdeni. Változtatni kell, őszintébbnek lenni egymáshoz, Jouban megbecsülni egymás munkáját, főbb segítséget adni egymáshak. Bechné elvtársnővel kapcsolatosan példákat hozott fel. Az elvtársnő gazdasági munkája példás, de vajon amikor a minősítését végeztük, megkórdeztük-e, hogy milyen az üzemi demokráciája, önkritikája - nem,-liánéin "már.tirnak" tüntettük fel. Foglalkozik-e kellőképpen az utánpótlással? Tömegesen mennek el az emberek a vállalattól, olyan elvtársak, akik pártmunkát végeznek, tömegezervezeti vezetők, itt felmerül a kérdés, hoyy vajon mi hol állunk a kádermunkában, vajon cólszerü-e, torvszeru-e, előre megtcrvezett-e munkánk? Úgy nem lehet véleményt mondani, hogy egy VB ülésre 1 kádert terjesztenek csak be, "így kénytelenek vagyunk elfogadni". Nem tudom elfogadni, hogy a VB ülésén mindig ugyan azon elvtársak szóljanak hozzá, mindig csak nekik legyen véleménye, ez nem igaz. Hogy milyenek a mi pártmunkásaink, ebbe nekünk a BIIV VB-nek kell letenni a "voksot". A BHV szakmai téren "csodákat" tud művelni, de vannak dolgok, amiből nem tudunk kimozdulni. Nekünk kell lepni, megnézni, hogy minden reszortos tudja-e saját feladatát, a munkamódszerünkön kell változtatni, íiatá rozot tabbnak lenni. Amíg ezen nem leszünk úrrá, nehezen tudunk megmozdulni munkánkban". 1= --J i
