Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1980-01-17

* «• 1 f "' ’"' ‘ ‘ " ‘ “ | | 1 ft I 4- 18 “ A munkaerőgazdálkodás tapasztalatai összességében mege­gyeznek a fővároséval. A létszámhelyzetben elsősorban az ipar és az építőipar területén a csökkenés erőteljesebb. Központi ráhatás következtében a létszámtervezés jobban igazodott a re­alitásokhoz. Több "hiányszakma" keletkezett, emellett a beta­nított és a segédmunkások iránti igényeket sem lehetett minden esetben kielégíteni. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a vállala­tok munkaerőigénye és az indokolatlan munkaerőmozgás csökkent, egyes helyeken pedig elkezdődött a munkaerő ésszerű átcsopor­tosítása. Több helyen a tervezettet meghaladó létszámcsökkenés az egységeket felkészületlenül érte. A munkaerő foglalkoztató- ^ sának hatékonysága és ésszerűsége általában a követelmények alatt maradt. Jelentősek a veszteségidők. Lassan növekedett a teljesítménybérben dolgozók aránya, A müszakszámban lényeges változás nem történt, a müszaknövekedésnek a meglévő szubjektív okai mellett bizonyos társadalmi korlátok /pl.: gyermekintéz­mények ogymüszakos üzemeltetése/ is gátat szabtak. Több alkalom­mal visszatérő problémaként kellett foglalkozni a munkafegyelem lazulásával, a fluktuáció jelentős mértékű ingadozásával, bére­zési túlzásokkal, az indokoltnál nagyobb túlóra felhasználással. A központi intézkedések hatására az utolsó két évben pozitív változás indult meg. A dolgozók bére és jövedelme egységenként eltérően, de összes- ^ ségében növekedő tendenciában fejlődött. A növekedési ütem az iparban, /különösen a szövetkezeteknél ós az építőiparban/ az évi 6 %-ot is meghaladta. Több központi bérfejlesztés jó poli­tikai hatást váltott ki, javította a közérzetet. Az évvógi nyereségrészesedések, jutalmak és prémiumok 1978-tól mérséklőd­tek. A bér- és jövedelem differenciálásában csupán kezdeti ered­mények vannak, nem mindig található meg a bérfejlesztés és a vállalati teljesitmóny közötti összhang. A dolgozók és lakosság élet- és munkakörülményeinek ala­kulásában, a szociálpolitikai célok érvényesülésében a népgaz­dasági szintű anyagi lehetőségek és a helyi erőforrások jobb L ______________________JO _________________■ ■ ............■■ .....—........................... 1-------- -------------------------------............ ■ ...... .„.ri-------------------------------------------------------------------------------------------g l > — ■ — |M M M W | —' V ' . N . ............................-fi — - --------------— —------------—---------------------------------------------------—---------------------------------------------------------------------------------------------------—*“—“

Next

/
Oldalképek
Tartalom