Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1977-03-17
- 4 -vetkezetesebb alkalmazásával továbbra is támogatnunk kell a hallgatói demokráciát. A hallgatók szakmai-tanulmányi munkájával kapcsolatosan három lényeges célkitűzésűnkről szólnánk. Alapvető célunk a tanulmányi fegyelem_ javítása, a jobb, színvonalas' oYtaYás megvalósitása. Ennek hallgatói szempontból a folyamatos, állandó tanulás a feltétele, az un. "szellemi minimalizmus" elleni fellépés. Másik lényeges feladatunk, hogy a hallgatókat bevonjuk a tanszéki tudományos kutatásokba, ennek jó formái a Tudományos diákkörök, amelyben nagyon szép eredményeket értek el. Harmadik, de nem kevésbé fontos, a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi továbbtanulásának támogatása. Mind a Stúdium Gfenerale, mind az utéstudium jé eredményeket hozott, de különösen a tanszékek és KISZ alapszervezetek területén fokozottabb figyelmet kell ezekre a hallgatókra fordítani. Az utóbbi időben lényegesen javult a KISZ-szervezet kádermunkája. A párt káderpolitikai elveinek jobban megfelelő vezetőségeket sikerült megválasztani az egyetemi- és kari szinteken, és helyenként már a KISZ-alapszervezetekben is politikai tudatosság érvényesül a káderkiválasztásban. A szakszervezeti munkában nagyon lényeges eredmény a politikai nevelőmunka javulá.sa, az ideológiai oktatás kiszélesitése. Javult a szakszervezeti szervek tevékenysége az ifjúság-, a tudomány és oktatáspolitika segítésében. Összehangolt munkával mind eredményesebb a résztvétele a bér- és jutalmazási politika egyetemi megvalósításában. Nagyobb figyelmet fordítanak a nők helyzetének alakulására, javítására. Az utóbbi évek fontos eredménye, - s ebben is a párt öeztönzé. se, elemzései nem kis szerepet játszottak -, hogy a szákszervezetek választott vezetőségeiben jelentős előrelépésről számolhatunk be munkastílusuk, általában a vezetőségek munkája demokratizmusa, nyíltsága tekintetében. A szakszervezeti vezetőségek és a bizalmiak kapcsolatában is lényeges, pozitív változásokról számolhatunk be: rendszeressé vált a kölcsönös tájékoztatás as alulról jövő kezdeményezések komolyén vétele, a munkatervek készítésének nyíltsága, demokratizmusa. E téren persze az információk időbeni jobb ütemezésével, a döntések nyilvánosságának további erősítésével, általában az elvek és a gyakorlat összhangjának biztosításával lehet a munka színvonalát tovább javítani. Továbbra sem megoldott a szakszervezet szervezeti élete az alapszervezetek szintjén. A taggyűlések a legtöbbször formálisak a tagság résztvétele és aktivitása nem megfelelő. Ez alól legfeljebb az alkalmazotti területek kivételek. Az oktatói alaoszervezetekben az aktivitás jóformán a választásokra korlátozódik.~Tovább kell ösztönözni az alapszervezeti élet fejlesztését, a tagság véleményének, tapasztalatainak feltárását és hasznosítását, a szakszervezeti munka mozgalmi jellegének erősítését. A szakszervezet munkájában hiányosságként említhető, hogy kevéssé találták meg a lehetőséget a hallgatói szakszervezeti tagokkal történő foglalkozásra; a munkatervben ütemezett feladatok teljesítésében időbeli elcsúszások tapasztalhatók. °JÖ . X^ __________________,___________£_____________________. — -____________.______________ MA >
