Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1976-12-23

á A_ versenye él ok kialakításának módja döntően befolyásolja a középvezetők bekapcsolódásának lehetőségét és mértékét. Ezért a Y^llalatok esy rabénál a középvezetők feladata központilag meg­jelölt feladatok lebontására korlátozódik. Általánosan is megál­lapítható, hogy a dolgozókkal legközvetlenebbül kapcsolatban lé­vő művezetők szerepe a többi középvezetőnél is kisebb. A vizsgált vállalatoknál folyó munkaverseny tartalmi célkitű­zései, a brigádok termelési jellegű felajánlásai~es a vállalati' feladatok közötti összhang^megfelelő. Az 1976. évi versenyválla­lások többsége a népgazdasági célokból és a felsőbb párthatároza­tokból adódó helyi feladatolchoz kapcsolódik. így pl.: központi helyet foglaltéi a Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a kiemelt be­ruházások határidőre, vagy az előtt való átadása. A Prosperitás Szövetkezetnél a lakásprogram megvalósítása, minden vállalatnál valamilyen mértékben az anyagtakarékosság, a munka minőségének javítása, munkaidő hatékony kihasználása, fegyelem javítása áll­­nalc a központban. Általános tapasztalat az is, hogy a szocialista brigádmozga­lomban a hármas jelszó nem érvényesül megfelelően. A termelési vállalások mellett háttérbe szorul a szocialista módon tanulni és élni célkitűzés megvalósítására irányuló tevékenység. Ennek okai között megtalálható a helytelen szemléletből eredő egyoldalú vállalati versenyfelhívás, a középvezetők felkészültségének hiá­nyosságai, a velük szemben támasztott elsőrendűen a termelésre irányuló ^követelményrendszer és a munkahelyek szétszórtsága is. A vállalások teljesítésének értékelésénél ugyanez a helytelen szemlélet uralkodik. Összefoglaló: A tájékoztató előkészítése során szerzett tapasztalatainkból is megállapítható, hogy a PVB aktuális és több szempontból fontos temat tűzött napirendjére. A kerületi PB az építőipar népgazdaság­ban és kerületünkben elfoglalt helyét figyelembe véve az elmúlt néhány évben kiemelten foglalkozott e terület feladataival és prob­lémaival. Ezt indokolta a budapesti ipar és városfejlesztésben meg­növekedett építési igény, az építőipar sajátos szerepe a munkássá" valas folyamatában, valamint a inunkahelyek szétszórtságából és ál­landó ^változásából adodo nehézségek. A vállalatok tevékenységének elemzése azt igazolja, hogy munkájukban többirányú fejlődés ta­­pasztaiható. A most feltárt hiányosságok felszámolása az epitoi­­pari^vállalatok mellett más termelő tevékenységet folytató egysé­geknél is hozzájárulhatnak a munka eredményesebbé tételéhez. Ál­talánosítható az a megállapítás, hogy a jövőben a vállalatok fel­sőbb gazdasági vezetőinelc a középvezetőkkel - mint a vezetés és dolgozók közötti kapcsolat megteremtésében rendkívül fontos káde­rekkel - való rendszeresebb, tudatosabb foglalkozása, politikai és vezetői felkészültségük fokozása válik szükségessé. Ezért, amennyiben a PVB úgy itéli meg, javasoljuk a tájékoztató meglcüldé­­set a kerület termelő egységeihez. Az építőipari vállalatok 'gazda­sági ^vezetese és_pártszervezetei az értékelés tapasztalatait 1977. évi feladataik kialakításakor cselekvési programjaikba építsék be. Javasoljuk, hogy a PVB külön határozatot ne hozzon, a tapasztala­tokat hasznosítsa a Kerületi PB irányító munkaján'ak differenciál­tabba teteiéhez, a munkaverseny-mozgalmakra, az üzemi demokráciá- Pej qs a Juciciopiriunke/pa vonatkozó liatnpozatok VG^pohaJ tasanak szgpvo-* zesere. A., . . fa* V \xVfaO V faO.luh. I / Aradi Sándorné I u •- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom