Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1976-12-23
A középvezetők kinevezése esetében a hármas követelmény érvényesibése"el'térő. A felső rétegük esetében határozottabban, az e piteövezet6kn'é'l', művezetőknél és csoportvezetőknél már kevésbé érvényesül. Ennek feloldását gátolja, ho^^y a fő hangsúly a leszűkített szakmai feladatok megoldásának számonkérésén van. Az alapfokú ^politikai képzettség megszerzését nehezíti az MLKI-ra való korlátozott beiskolázási lehetőség. Az okok között megtalálható még az is, hogy a jól dolgozó, megfelelő iskolai végzettséggel és szaktudással, szakmai gyakorlattal rendelkező fizikai dolgozók nem^vállalják el sem a művezetői, sem a függetlenített csoportvezetői beosztást a jelentős keresetcsökkenés és a többszörös felelősségvállalás miatt. A probléma súlyát jelzi például, hogy a Főv. 4.sz. É.V.-nál a művezetők 22 %-a nem mindenben felel meg a követelményeknek. A felső és középvezetők kapcsolatát vizsgálva megállapítható, hogy annak szervezett, közvetlen rendszere még nem alakult ki, a vonatkozó SZOT irányelv és MT rendelet nem minden vállalatnál' érvényesül. A középvezetők irányítása a vállalatok szervezeti felépítését követi, amit a konkrét munkaköri leírások rögzítenek. Ebből ered, hogy a felső vezetők irányítása áttételeken keresztül érvényesül. A közvetlen kapcsolat erősítésére kedvelő ismereteket szereztünk a FOSZER-nél, ahol évente 4., a Közmű- és Mélyépítő V.-nál 1 alkalommal szervezetten, meghatározott céllal tanácskoznak az igazgatók a középvezetőkkel. Az üzemi demokrácia széles fórumai - pl.: termelési tanácskozások, szőveikezeíT Icoz’gyülés, műszaki konferencia - lehetőséget ad a középvezetőknek is véleményük kifejtésére. Ezen túl a felső vezetők napi ellenőrző munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a középvezetőkkel. A vizsgált vállalatoknál felismerték, hogy a középvezetőknek meghatározó szerepük van az üzemi demokrácia érvényesülésében, annak tartalmi^kibontakoztatásában. A felismerést azonban nem követte a felső gazdasági vezetők részéről ebbe az~"irányba ható 'intenzív nevelő, ellenőrző munka. így az üzemi demokrácia továbbfejlesztését szolgáló feladatokat sem sikerült a követelményeknek megfelelően kialakítani. A hagyományos fórumoknak - pl.: féléves termelési tanácskozásoknak - alápvetőon csak" mozgósító szerepük vanmig a negyed- és hároinnegyedeves "tanác'slc'ozasokat a középvezetolc tartják az előzőleg kapott tájékoztatás alapján. A Prosperitás szövetkezetnél Írásos vázlatot kapnak a gazdasági eredményekről, elvárásokról, a munkaverseny állásáról. Ugyanitt olyan helytelen gyakorlat is kialakult, hogy a politikai kérdésekről döntően csak a pártszervezel;/'vagy a szövetkezeti bizottság képviselője szól. Ezzel a társadalmi szervek a politikai kérdésekben való állásfoglalást átvállalták, s a középvezetők kevésbé érzik feladatuknak a párt politikája melletti kiállást. A dolgozók felkészítése az üzemi demokrácia fórumaira elvi, gyakorlati és konkrét napi kérdésekben csak ritkán, egyedi esetként fordul elő. A brigádokkal való rendszeresebb foglalkozást, gyűléseiken a gyakoribb részvételt igénylik a szocialista brigádok. A különböző fórumokon felvetett kérdések döntő többségét megválaszolják. azonban sok esetben nem'ol'b', ahol felvetették, s igy olyan benyomás alakul ki a dolgozókban, hogy felvetéseikre nem kaptak megfelelő választ.- 3 - ti _ . . .. . .. tt.___ tt___£_ ._fafa....__________
