Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1975-12-11
A „vizsgálat során részletesen, nem elemeztük az üzemegészségügyi szolgálat és a középlcáderek tevékenységét, mivel a Párt-Végrehajtóbizottság 1973. szeptember 6-i es december 13-i ülésén ezeket megtárgyalta, érvényes határozata van, 2*/ AzL eüé_szsé,gügyi törvény megismerésének módja, tapasztalatai. a. helyi föladatok megjelölése' ~ A végrehajtási utatistás megjelenése után az egészségügyi intézményeket irányító szervek az állami vezetőknek feladatul adták, hogy széles körű elemző munkával vitassák meg és értelmezzék feladataikat a végrehajtás céljából. Az intézmények felső vezetői a fórumokat alapvetően munkaértekezletek megtartásában jelölték meg. A főorvosi értekezletek után, minden egységben osztályértckozlctcket tartottak, előzetesen biztosították, hogy az egészségügyi törvény végrehajtási utasítását a dolgozók tanulmányozhassák. Több helyen rétegértekezleteket ás csoportos beszélgetéseket szeryeztck.fteolsősorban a Szakorvosi Rendelőben és az Egészségügyi Osztályhoz tartozó dolgozók körében volt jellemző. Az egyes fórumokon a legnagyobb vitát a következő kérdések váltották ki*- a betegellátás javításának módja, az orvos-nővér-boteg kapcsolata.- a körültekintő, emberséges bánásmód biztosítása,- az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülése,- a fclvilágositó-novolő munka fontossága, mint a megelőzés alapvető kritériuma. A feladatban megjelölték, hogy megkülönböztetés nélküli betegellátást kell biztosítani, amelyet nem álcázhat szakmai indokoltság. Az értekezletek vitájában szélsőséges megnyilvánulás is tapasztalható volt. Egyesek véleménye szerint az egészségügyi törvény végrehajthatatlan a jelenlegi anyagi-technikai, személyi ellátottság mellett. Mig mások súlyos hibának tartották, hogy a végrehajtási utasítás lehetővé teszi a "hálapénz" elfogadását, különösen azért, mert nehezen ellenőrizhető, A folyamatos munkában aktivan részt vettek a párt és társadalmi szervek tagjai, A kommunista orvosok magatartása, véleménynyilvánítása példás volt. Ettől eltérő az István Kórház főorvosi értekezlete, ahol nem mondtak véleményt. A pártszervezetek vezetőségi üléseken, majd taggyűléseken feldolgozták a tapasztalatokat, megjelöltek önmaguk, az állami vezetők és a társadalmi szervek feladatait. Megállapították, hogy az egészségügyi törvényt a dolgozók megismerték, de a megvalósulás folyamatos, állandó feladat kell legyen. Ezért évente rendszeresen vissza kell térni. Határozatban rögzítették, hogy az állami vezetők ellenőrző feladatát jelentősen növelni kell a jövőben /Schöpf-M. Kórház, Merényi Kórház, Fővárosi László Kórház/. A Schöpf-Iú Kórházfi- 2 ~
