Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1971-12-16

Hozzászólások:

Horváth et.:

Fő feladatunk kell hogy legyen, hogy a gimnáziumokba minél több munkásgyerek kerüljön. Sajnos munkás-oldalról most már az a szemlélet alakult ki, ho y az "én" gyerekem lehetőleg ne munkás legyen, amit nekem nem sikerült elérni, azt legalább a gyerekem érje el.

Hirdetjük, hogy minél többen tanuljanak, csak as a szemlélet, hogy ha már tanultam nem leszek, nem is lehetek munkás* Mindenki irodába igyekszik.

Az üzemekben egy bizonyos szempontból ráhatással vagyunk a szülőkre, de elsősorban a pdagógusoknak kellene olyan politikai légkört teremteni, hogy a munkásszülők gyerekei kerüljenek felsőfokú oktatási intézmónyekbe.

Keszeiné et-nő;

Mit várunk a pedagógusoktól; a közelmúltban azokat a pedagógusokat hivtuk iaeg egy értekezletre, akik élenjárnak a fizikai dolgozók gyerekeinek nevelésében és segítésében. Megdöbbentő volt számomra, hogy olyan pedagógus, aki nagyon lelkesen igyekszik ennek a követelménynek eleget Lenni, olyan felszólalást mondott, hogy ő megdöbbenéssel tapasztalta, hogy több szülő letagadta, hogy munkás, annyira kiemeli a munkásszülők gyerekeit, hogy eszel éppen az ellenkező hatást éri el.

A fizikai dolgozó értelmes, tehetséges gyereke jusson tovább, végezze el a legmagasabb fokú iskolát és legyen az értelmiség körében. Ha közepes képességekkel rendelkezik akkor szakmunkástanuló Iskolába kell irányítani. Most a párt KB felülvizsgálatot folytat, melynek tárgya a közoktatásrendszerünk. Hallottam olyan előadást mostanában, ahol javaslatként felmerült, hogy az általános iskola 1-2 osztályába ne legyen osztályzás. Viszont a gyerekek képességét maximálisan bontakoztassák ki. Szerintem az általános iskola alsó tagozatán egyáltalán nem kellene osztályozni. Az általános iskolát minden gyeroknek el kell végezni, és arra kell törekedni, hogy senki ne bukjon meg.

Komojjjr nehézsége a nevelésnek, hogy a gyerek mást hall otthon ós mást az iskolába.

Szakmunkásképzéssel kapcsolatba: a fiz. dolg. szülő gyerekei többsége a szakmunkástanuló intézetekbe kerül, ahol jelenleg már csak emeltszintű. képzés folyik. Ezt több esetben nem birják.

Szakközépiskolákkal kapcsolatban: tananyagukat közelíteni kellene a gimnáziumi tananyaghoz, biztosítható lenne, hogy bármely főiskolára, illetve egyetemre jelentkezhessenek a szakközépiskolát végzettek.

Ternyák e t.:

A szakmunkástanuló-képzésre jobban oda kell figyelni. A vállalatok, társadalmi szervek fogjanak össze, keressék fel a szülőket, győzzék meg őket a továbbtanulás szükségességéről.

Biztosítani kell, hogy az illető vállalatok társadalmi ösztöndijakkal segítsék a továbbtanulókat, A középiskolák harmadik osztályában már látszik kikot érdemes előkészíteni egyetemre, ezekkel a tanulókkal hathatósabban kellene foglalkozni.

r i

í- 5 -