Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1969-04-24
~ w .mm » 0 ti ti- ' 0 -A fejlett tőkés országok tulb csülésej "Sohasem érjük utói az USÁ-t, de mé’g az NSZK—t sem". Ezekben a kérdésekben a politikai oktatásban résztvevők reagálása mindig igen pozitiv, itt teszik helyre az értekeléseket leghamaiúbb a hallgatók, a propagandista segítsége nélkül is. A probléma ott kezdődik, amikor a nyugati fejlettséget elméletté léptetik elő, elfeledve a marxista közgazdaságtannak a termelés üteme, s jelentőségére adott tanítását, ós alakítanak olyan teóriát, amely szerint nem az ütem, hanem a termelés nagyságrendje, volumene biztosítja távlatilag is az alsőbbséget. Nyilván ennek a nézetnek egyik oka az is, hogy korábbi propagandánkban kizárólag az ütem jelentőségét hangsúlyoztuk és a volumen fontossága háttérbe szorult. A kapitalizmus "jóléti állama", a "fogyasztási" társadalom nem elégíti ki az alapvető társadalmi szükségleteket, s szöges ellentétben állnak a bőségnek azzal a társadalmával, melyet a kommunista társadalom akar megvalósítani. Nyugaton mindent jobban csinálnak; Mig az előbbi nézet mennyiségi oldalról ismeri el Nyugat fölényét, ez utóbbi minőségi oldalról. Ez a nézet többek között két irányban bomlasztja a marxista—leninista közgazdasági szemléletet: — a nyugati fogyasztási cikkek kultúrájáról alkotott személyes tapasztalatok kritika nélküli szemlélete, illetve a hasonló szovjet, NDK gyártmányok lebecsülése, vagy megalapozatlan szembeállítása• — a világgazdaságban ismertté vált nagy tranzakciók /szovjet Fiat-gyár, a Szovjetunió által vásárolt komplett vegyiművek stb./ torz tükröződése. Nem ismerik eléggé a modern vilaggazdasagi fogalmakat még,mint pl, a koóperáció fogalmát, és mint a szocialista ipar lemaradását könyvelik el, E problémák a szocialista integráció kérdéseinek elemzése során fognak tisztázást nyerni. .ae*. _ ^
