Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1968-02-22

! Ú; ’ íK I

í- 13 -- A tervmutatős állami irányításról való áttérés szükségessége közgazdasági szabályozók rendszerére.

Az előző pontban ismertetettekből következik, hogy a konferenciák résztvevői belátták, hogy a termelés helyes Irányítására a közgazdasági szabályozók rend - szere jobb, mint adminisztratív utasítások kiadása.

Belátták azt, hogy ha a termelésen kivlll a vállalatnak kell gondoskodnia termékeinek elhelyezéséről is, beleértve annak minőségi és önköltség vonatkozásait is, _

akkor egy vállalaton bellii feltétlenül növekedni fog a munka szervezettsége, csökkenni fog a termékek önköltsége és általában nagyobb lesz a termelési fegye - lem. Úgy tűnik, még nem elégséges propagandánkban annak magyarázata, hogy amig nem teljesen egységesek a termelési viszonyok egy társadalomban, addig a közgazdasági szabályozók minden nagy jelentőségük mellett, bizonyos fokig korlátozottak. Nem dőlt el még az a kérdés sem, hogy ebből a szempontból a centralizált, vagy decentralizált rendszer alkalmasabb-e a gazdasági ösztönzők kibontakozására, bár jelenleg - elsősorban vállalati vonatkozásban - a centralizálás látszik már alkalmasabbnak.

(Külkereskedelem, pénzgazdálkodás, hitel, devizagazdálkodás terén a centralizált módszerek felelnek még jobban meg fej - lettségi fokunknak.)- Anyagi érdekeltség, érdekviszonyok a szocializmusban (egyéni, vállalati, népgazdasági érdek).

A propaganda munkában az anyagi érdekeltség és az érdek - viszonyok mindig élénk vitát .váltottak ki. Helyeselték az egyéni, vállalati és népgazdasági érdek szerinti kategorizálást, de ugyanakkor felmerült az is, hogy ezt a három érdeket rendkívül nehéz összhangba hozni.

A hármas (népgazdasági, vállalati, egyéni) érdek dialektikusán összehangolt egységes szemlélete ma még nem mondható kialakultnak. Láthatóan ma az érdeklődés központjában a vállalati érdek áll, ez volt az "uj" elem, amit a pártoktatásban tanultak, másrészt a pártoktatásban résztvevők beosztásuknál fogva a "köz" -érdeket konkrétebben látják a vállalati érdek formájában. így a népgazdasági érdek még eisősorban úgy jut kifejezésre, hogy az ne legyen ellentétben a vállalati érdekkel. ;

mmrnm *