Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1965-05-13

■ ■ " W'-I - 1 é ' v ‘ *' „

'F í í ' WG® "'ff 1

V;' ■ fi-- ’ Ipr ‘-V •

■ '• I -I..I, ruí7i kéozése Az első évtizedekben főleg kőfaragó, díszítőaak,rfg°". ’ÜS^lF.ThSS*!* Xfa mesterségének kezdete" elmen rávilágított professzora, aki iöu helv^etére és rajzoló oskoláinkban való fontos szerepere.

X^t mSSk iskoláinkban ,.16 kózónséges tanítás, és tanulás, mind az Ideig ú|ság. I g

Tagadhatatlan dolog,^ Srf^rri. is. ,8Rá|zolSs mesterségének SÍ '

virágozhatnak.. gondolataikat Is sokszor kim,gy,rázhatják gy két húzással, min, egész órákig tartó beszédekkel.- így a nemzet, nyelvért fó yo harc közepette a művészet is egyre fontosabb szerepet játszik. Az 1832-1 országgyűlésén Kölcsey határozottan jelenti ki, hogy „a művészet politikai, nemzeti, társadalmi életünk emeltyűje.

A rajziskolában az oktatás kezdetben mintalapok alapján és gipszformákról történt. 1801-ből maradt fenn a lelkiismeretes műgonddal elkészített, építészeti díszítményt ábrázoló első rajz.

A reformkori építkezésekre való tekintettel építészeti ékítményes rajzot készítettek donto

Iparegyesület kiállításain a rajziskoiák tanulóinak munkái rendszeresen szerepeltek s nem egyszer A kiegyezés utáni időben Pest-Buda gyors fejlődése az iparostanulók számának növekedését is

bán pedig az előképzés biztosítására újabb rajziskolákat szerveztek. így iskolánk őse lett a magyar Iparostanonckpézés központja, amely összefogta a kerületek iparrajziskoláit, s amelynek a Budai Rajziskolát is alávetették. A tanulók létszáma meghaladta az 1700-at, ezért sok nehézséggel küziránt, elmentem egyik vasárnap reggel 8 óra után a Főreáliskolai épületbe, ahol az iparostanoncok

.6