Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1965-12-16
ofdLÍeö9!pt!PnV9gren^'rtníÓ béremelés. Célja egyes régebben fennálló bérfeszültségek felifiHnlon^áoa ! Q7nrr ú , f°nntos összegű béremelési intézkedésre kerül sor. Ennek részletes bérintézkedések SgrehajtaréaTM^5' feladata‘ Mindenképpen szükséges ezen belül a következő Az építőiparban emelni kell a különélési pótlékot és munkahelyi pótlékot kell bevezetni. Fel kell emelni a pedagógusok fizetését. Emelni kell körülbelül 52 ezer szakképzett és betegápolással foglalkozó egészségügyi középa er tizeteset, valamint a kórházi orvosok, műtősök és szülésznők ügyeleti díját. Fel kell emelni egyes belkereskedelmi dolgozók (bolti és raktári segédmunkások, az élelmiszerkereskedelem, a háztartási, vegyi és nehéz vasáru kis- és nagykereskedelmi hálózat szakképzett dolgozol, az osztott nyitvatartású boltok dolgozói) fizetését. Emelni kell a művezetők bérét. n V* ? l\'!f fo "wyA A béremelések 2 milliárd forintos összegéből hozzávetőleg 1.200 millió forintot fordítunk 1 az eddig felsorolt bérintézkedésekre. A további mintegy 800 millió forintot egyes, elsősorban nehéz munkát végző munkásrétegek bérének emelésére fordítjuk. ^ *-m-> -fflt < i la . -Gyermekenként 50 forinttal emeljük a béi’ből és fizetésből élő két és több gyermekes családok családipótlékát. Javítjuk a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosítási szolgáltatásait és a jelenlegi 10 évről 14 évre emeljük fel a termelőszövetkezeti parasztoknál a gyermekek utáni családipótlék kifizetésének kórhatárát, kiterjesztve a pótlékot a kétgyermekes családokra is. Ezzel közelebb kerül egymáshoz a bérből és fizetésből élők és a termelőszövetkezeti parasztok társadalombiztosítási ellátása. Az 1966-os évben a következő cikkek ára csökken: A zsír ára 20, a szalonnáé 11 százalékkal. Leszállítjuk egyes textiliák, ruházati cikkek és bőrlábbelik árát évi 700 millió forintos kihatással. Emellett természetesen 1966-ban és a további években is rendszeresen lesz leszállított áron való árusítás, kiárusítás. A felsorolt bér- és árintézkedések 1966. február elsején lépnek életbe, kivéve a tüzelőanyag áremelést, amely 1966. április 1-én, a városi helyi közlekedési díjemelést, amely 1966. június 1-én és a tsz-parasztok társadalombiztosításának kiterjesztését és családi pótlékának emelését, amely 1966. július 1-én lép életbe. Az ismertetett intézkedések forintkihatása összességében kiegyenlíti egymást. Ez azt jelenti, hogy nem érintik az 1966-ra előirányzott 1,5 százalékos átlagbér és 3,5 százalékos reáljövedelem emelkedést, a lakosság egészének életszínvonalemelkedését. A különböző ár és bérügyi intézkedések az alacsonyabb jövedelmű bérből és fizetésből élő dolgozókat kevésbé, a magasabb jövedelműeket pedig fokozottabban érintik. Egyes dolgozó kategóriák jövedelme növekszik. A fogyasztás egészén az intézkedések nem változtatnak. Az árintézkedések célja az árak közötti aránytalanságok csökkentése és a népgazdaság fejlődésének ily módon való előmozdítása. A legutóbbi kilenc évben nem emeltünk árakat, amikor indokolt lett volna és nem csökkentettünk, amikor lehetséges lett volna. A hústermékek jelenlegi felvásárlási ára nem fedezi a termelési költségeket és nem eléggé ösztönöz a termelés növelésére. A felvásárlási árak emelésével emelkednek a parasztság pénzbevételei, lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezetek saját lábukra álljanak, és ezzel elkerülhetővé válik az is, hogy az állam közvetett utón támogassa a termelőszövetkezeti tagok reáljövedelmének tervszerű alakulását. Ezt az emelést a mezőgazdasági termelés ösztönzése és a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Minthogy az intézkedés kétségkívül a mezőgazdasági termelés növelésének irányában hat, növeli a termelési kedvet és segíti a termékek bőségének megteremtését, a nem is nagyon távoli jövőben a bérből és fizetésből élő dolgozók is hasznát látják. Az intézkedések jellege olyan, hogy a lakosság egyes rétegeit és azon belül a családok százezreit nem egyformán érintik. Az áremelések — ha nem is egyforma mértékben — mindenkit érin- fi lenek. Az árcsökkentések elsősorban a kisebb keresetű embereknél éreztetik hatásukat. A városi 3 > ^ .. ~ in ~ -