Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1962-04-19
— .-----------------------—.-------------------------.------------.---------------------------------------------—----------------->T 1 — B > Ki . , ... ti-6-munkás megtakarításával mindössze 2o ezer Ft megtakarítást tudott elérni. Ez összefügg azzal is,'hogy a vállalatnál a mozgalmi munka fogyatékos, kicsi az újítási javaslatok száma és értéke, nem kapott a KISZ feladatot stb. A Ft.megtakarítások alapján gyenge eredményt mutatott fala Lóhusüzem, a Sodronyárugyár IX. kér telepe, a Hűtőipari V., a KGM Építőipari V., a Kiállításokat Kivitelező V., a Fővárosi Asztalosipari V és a Szemüveglencsegyár, amelyek mutatói loo-2oo Ft körüliek. Jó.eredménynek az looo Ft és nfölötti mutatószámot lehet tekinteni. Ilyent 11 vállalat ért el, Közülük kiemelkednek a malmok, a Kénsavgyár, a Marha- és Sertésvágóhíd. A jelentett utmegtakaritások közül magyarázatot igényel a Likőripari V. altul jelentett 4oo. km—es megtakarítás. Ez abbéi adüd?k, hogy a vállalat a mozgalom eredményóképpen nagy távolságra szóló fölösleges fuvarokat tudott megtakarítani. Ugyanez vonatkozik i vállalat nagy tkn-mogtakaritására is. A Fémáru és Szerszámgépgyár 123 km-es utvonalröviditése oly módon jött létre, hogy főbb szerelvényenként határozta meg az élért útvonal csökkentést. Ha a Likőrgyár 4oo lcm-es külső szállitási megtakarítását nem vesszük figyelembe, s a Fénaru' és Szerszámgépgyárnál nagyobb egységekre vetítjük a megtakarítást, akkor is loo km-nól több az eddigi 1 • -takarítás, ami már csak azért Í3 jo] ontős orodnény, '/Ért eddi g meg egyik vállalatnál sem kerülhetett sor a gyártási rendszer alapvető fojlosztésére. Az dórt látszár.u.iegtakarítás - amellett, h • - az oddig u 1 t. 1t ráv 1 d' időre való tekintettel abszolút szánó"’ ueiontős - %-ában a lohutőségekhez képest alacsonynak tekinthető, különösen akkor, ha a jó eredményt elért vállalatok adatait hasonlítjuk össze a többiekével. A létszáraméitakaritás alakulása rávilágít arra, hogy menyiben történtek üzeműn belül mélyreható, szervezések és mennyiben korlátozódott a vállalat csak a külső szú litási költségek vissonyegyszerű eszközökkel elérhető csökkentésére, így pl. a K ns v gyár azért tudott 3*7 %-os létszámcsökkentést elérni, ne.rt v l: • laton belül végzett jó szervezést, a Pál.na Gumigyár pedig ízért ért csak el o.45 %-os látsz dac sok fent é s t, mert 1961-ben fi rfolmét Á '
