Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1960-10-06
r—— ———----------— ■mm » <ó (o lf a * ®- 4 _ Végh et.>Mhozgágzólása. Nincsenek jóváhagyott 5 éves tervek. De anélkül, hogy a vállalatok javítanának, benne a központi szervek maguk is javmtani fognak. Azt hiszem e körben az én ismeretemet elmondhatom, hogy a beruházási alapok nem lesznek olyanok, amilyeneknek mi szednénk, ugyanakkor a termeles* igényé nagyobb lesz. Ez az anyag is tükrözi van meg termelő kapacitás és sok mindent meg fogunk tudni oldani. Ez tehát automatikusan' javítja a termelést és javítani fogja a népgazdaságot magát. Ezen tulmenoleg, hogy központi előírások fognak javítani, renkdkivül sok a tennivaló. Sziszifuszi munkát Jelent, hogy felmérjük az alapokat, ez nagyon sok segitséget jelent a további munkához itt a kerületi appaátusnak is. Van egy kiinduló bázisa amiből dolgozni tud. Ez nagyon sokat jelot./ Ezért jogos a határozati javaslat első pontja, hogy részesítse dicse«retben azokat, akik ezt a munkát elvégezték. A vállalatok részéről megvan a túlságos óvatosság,ennek egyik oka a népgazdasági felsőbb szinten el nem készített anyagi es egyeb oszronzok, /-v ami más irányba húzza a vállalatot, mint ahogy azt a népgazdaság érdeke megkívánja. Ezeket feltétlenül fel kell vetni es javítani. A kerületünk elég szép mennyiséget exportál. Úgy a demokratikus, mint a tőkés országokba. A tőkés egyik fontos nyersanyag szerző devizánkat biztosítja, a demokratikus exportunk általában azt mutatja, hpgy sokkal kedvezőbb gazdasági eredményt tudunk velük elerm, - mind a kett© rendkívül fontos. A népgazdaság adott érdeke állapítja meg, melyik a leg|ontosabb, ezt a vállalat érdeke nem tudja eldönteni, sem talan meg maga az iparag sem. Nagyon fontos ez a kettő és a vállalatok érdektelenek benne. Magyarorszag nyersanyagban rendkívül szegény, ezt a fontos stnukturát — . igen sokat kell arra fordítani, hogy beszerezzen és ezt csak devizáért lehet. Átlag 9o-8o Ft-ért szereznek meg egy dollárt. S miután szükségünk van a #-ra hát odaadjuk. Lehet-e ezen változtatni. Igen, én szerintem van elsősorban az anyagi ösztönzés, ismerje és részesüljön vakmilyen anyagi prémiumban a vallalat összessége, az aztán már egészen más kérdés, hogy egeni. Ami olcsóbban tt állítsa elő, olcsóbb önköltséggel és a.kereskedelmi szervek is igyekezzenek kedvezőbb árakat elérni ezen a területen. Javítható, változtatható. ^ Sok egyebet lehetne mondani az anyagi ösZwnzés egyéb területén, az önköltség csökkentésénél is. Elmondhatom, hogy a népi demokráciákon belül nagyon labilis a termelekenj ségnek a fogalma. Ezt a marxi fogalmazást mindenki elfogadja, de hogy mit ért ez alatt az nem tisztázott dolog. Az alloalapokat, a valtozo— alapokat és többletértéket kell figyelni, s akkor meg-tudom, illetve kitudom számítani azt, hogy milyen uj értéket hoztam létre. Igen ám, de a teljes értékkel való mérésünk azt jelenti, hogy a már régen elvégzett munkát is számba veszem és anyagigényességgel felveszik azt a termelési értéket Éxxfaih amit nem is ö állított elő, és halmozás jön létre a népgazdaságban . Az a jobbik, ami ténylegesen a munkát mutatja, hogy milyen uj értéket hoztak létre az emberek .... ezen a területen. S nem tudnak operálni azzal, hogy több anyagot használ fel. Szemináriumon mindenki tudja az elő.és a holt munka, ezt szamba keli venni. De azt, hogy ezzel halmozni is fog, ezt csal; a gyakorlatban csinálja meg. , , „ . El kellene mondani, hogy nem hoz létre uj értékét az es nem szolgálja a népi demokrácia érdekeit az, aki úgy emeli a termelési értékét, hogy ezzel látszat eredményeket mutat be a kormánynak és a pártnak. Mert ezzel egy fillérrel sem lesz több az országban. Pl. kezdjük vizsgálói* hogy az 1960 éves tervnél olyan értékét hozunk létre, hogy az ragyogó szépnek néz ki. Mikor el akarják osztani, kiderül, hogy csak egy negyedét tudják elosztani, mert annak 3/4-e halmozasí- __....totóTM____„„tó_________________________________ - ■ ■ - -- --- — I . - —
