Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1988-01-19

7' 1 1,11 1 '■111 l w ' 1 11 ■ <\\/fJib *$L,*ÍÍV, 1 rí $Jt *!p*\h i * ■ f4í«'■»**». mmip i . ■ • i ;£ÁB9|H‘ ( s _ 4 -3’fl :;1 raMM működésében mutatkozó hatékonyság-hiány és öntevékenység-hiány át­jj fogó megoldást kiván. Tehát a felgyülemlett problémák - a korábbi ered­ményekre természetesen építkező - de átfogó megoldást, azaz reformot I kívánnak. 2./ Az okok után nézzük meg mik a fejlesztés körülményei, objektiv és szubjektív feltételei? A már emlitett fejlődést, korszerüsitést az 50-es évek második felében a politikai rendszerben, hivatása szerint a párt kezdeményezte, a párt mint a hatalom# politikai rendszer központi eleme. i A gyökeres változtatást a saját és a néptömegek szerepének átértékelése je­lentette, s ez vezetett a politika és a hatalomgyakorlás módjának megváltoz­tatásához, a szövetségi politika révén a közmegegyezés létrejöttéhez. Ebben a folyamatban elméletileg is nagy horderejű lépés volt az érdekviszo­\ nyok feltárása,Cs az ezen alapuló érdekképviseleti rendszer kiépülése, va­lamint a gazdaságirányítás reformja. Részletezve e feltételeket # v.s c)th V' AjO-vV# ^ a., Az elmúlt évtizedekben mélyrehatóan átalakult társadalmunk szerkezete; megszűntek az antagonisztikus osztályellentétek,\| Viszont az osztályok közeledésének fő tendenciája mellett a társadalmi struktúrában ujabb differencálódás négy végbe. A rétegviszonyok alakulásában ma megha­tározó szerepet játszik a végzett munka jellege, a munkamegosztásban elfoglalt hely, a szaktudás, a műveltség mértéke, a jövedelmi, a va­gyoni helyzet, a t^l^pülés, és lakásviszonyok. A társadalmi egyenlőtlen­ség alakulásában előtérbe kerültek viszont pl. a különböző generációk sajátos problémái. Tehát felismertük, hogy a társadalom rétegződésének alapján reálisan el­­| térő érdekek találhatók, sőt a fejlődés velejárójaként ujabb érdekkülönb­ségek és érdekellentétek keletkeznek. A felismerés alapján pedig elis­merjük annak jogosultságát, hogy az egyének, közösségek, csoportok ki­­l fejezzék és érvényesítsék érdekeiket. Természetesen ez nem zárja ki, sőt az öntevékenység alapján erősiti az egybeeső alapvető érdekek érvényesítését. A politikai döntést hozó fó­j mmmmmrnmmmmmmm ■ ■.................................——— — m - - - - - - ■— - ■ - - - - -­.-— - - - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom