Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1988-05-10

< \, J • 3 | |f I- 2 -8 I-.» I egyértelmű világnézeti, erkölcsi megalapozás a társadalmi beilleszke­■ dés szervezeti elősegítése, szemben a társadalmi morál gyors változá­saival,- a szolgáltatási igények jelentős növekedése, ellentétben azzal, amit az iskola teljesiteni tud /étkezés, közművelődés, sport, egészségneve­lés, egyéni fejlesztés/. A folyamatok jelenlegi "eredménye" a belső presztizsvesztés, a pedagógiai kö­vetkezetlenség és korlátozottságok. A pedagógusok - ezért is - többnyire kí­vülről várják az oktatás, a hivatás jobb megbecsülését. Lassan oldódik a bel­ső zártság. Az intézmények irányításában az Oktatási törvény alapvető változást határozott el, amely szerint a nevelőtestület az irányitás elsőfokú önálló szintje. A megfelelő feltételek terén megnövekedett a szakigazgatási szervek felelőssége a folyamatos és pontos instrukció és információ szolgáltatásában. De még nem jellemző a társadalmi- gazdasági kibontakozás általános módszereihez illesz­kedő irányítási szemlélet és a megkivánt gyakorlat. Az egységes cél - differenciált módszer állandó hangsúlyozása éppen az irányí­tás és az intézmények közötti felfogásbeli különbségek jelenlétére utal. Ami­kor az Oktatási törvény végrehajtása megkezdődött, a tényszerű elvonások miatt is, a tervezési - cselekvési szabadság már-már illúzióvá vált. Az intézményhá­lózat fenntartásának és a működési feltételek megteremtésének gondjai háttérbe szorították a pedagógiai kérdéseket. Ez az ellentmondásos kényszerhelyzet hi­vatkozási alapul szolgálhatott a mozdulatlanság megőrzéséhez, illetve több kér­désben a kapkodáshoz. Kerületünk oktatási intézményei némelyikében a sok gondot okozó feltételrend­szer ellenére, érzékelhető szakmai, politikai változás indult meg. Feltételja­­vitó szerepet játszott a pedagógus pártbizottság létrejötte és szakmapolitikai koncepciójának egyre határozottabbá válása. Ez akkor következett be, amikor a nevelőtestületek döntési jogköre kibővült, és a pártszervezetek politikai irá­­nyitómunkájában is szükségszerűvé vált a stilusváltás. A korábbi megállapítá­saink lényege sok helyen máig érvényes, miszerint a kellő tudatosság hiánya, az ' í 1 ! ra — —I . »:». w -.099 ______________________________ff____- V . - ■ -■.............. ....... - ■ - ■■ -........... - j

Next

/
Oldalképek
Tartalom