Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1987-03-17

Lásának meaavc^r *STMClflsta országok műszaki, tudományos ha­­ladasanak meggyorsítását hivatott szolgálni, és amelynek elfogadására meg ebben az evben sor kerül. A konkrét feladatok végrehajtásában meghatározó, mondhatnám, döntő szerep vár azokra a vállalatokra és in­tézményekre, amelyek saját céljaik hatékony megvalósítása érdekében reszt vesznek a nemzetközi munkamegosztásban. Szükségesnek kell tar­tanunk az uj, hatékony együttműködési formák kialakítását és alkalma­­zasat, beleertve ebbe a nemzetközi finanszírozást, hitelnyújtást, pályázati rendszerre epulo versenyeztetést. A munkát haladéktalanul meg kell kezdeni azokon a területeken, ahol ehhez a kölcsönös érdekeltség és a szükséges konkrét előfeltételek megvannak. Biztosítani kell a későbbi csatlakozás lehetőségét - megfelelő hozzájárulás esetén - azoknak a szer­vezeteknek a számára, amelyek később látják indokoltnak a bekapcsoló­dást. Bár - ahogy már erre utaltam - a főirányok tudományos és műszaki összetevőiről, az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Terv (OKKFT) programjairól nem kívánok szólni, nem tartom elkerülhető­nek, hogy ne érintsek egy problémakört, és ez a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának a kérdése. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés nem elszigetelt tevé­kenységek, hanem alapvető eszközei a társadalmi-gazdasági fejlődés, a teljesítménynövekedés és a versenyképesség fenntartásának. Ebből az következne, hogy a tudományos és műszaki haladásnak nincs „külön” infrastruktúrája, hiszen nincs olyan infrastrukturális tevékenység, amely ne lenne összefüggésben a tudományos és műszaki haladással. Az általá­nos infrastruktúra fejlettségi szintje - nyilván - alapvetően meghatározza a tudományos-technikai haladás lehetőségeit. Látnunk kell azonban, * hogy az általános infrastruktúra egy-egy komponense szorosabb vagy közvetettebb kapcsolatban áll a tudományos-technikai haladással, a mű­szaki innovációval. Ezeknek a komponenseknek az összességét tekinthet­jük a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés sajátos infrastruktúrá­jának. A kutatás-fejlesztés infrastruktúrája egyfelől a hagyományos inf­rastruktúra fogalomnál szúkebb kört ölel fel, másrészt vannak e kerete­ken túllépő, speciális elemei is. A legfontosabb feladatokat a következőkben foglalhatjuk össze:- az információs hálózat és szolgáltatás fejlesztése;- az automatizált műszaki tervezés eszközeinek és módszereinek fej­­lGSZt6SG*- a kutatás és fejlesztés korszerű műszerekkel és berendezésekkel va­ló ellátása; 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom