Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
matematika egyes területein, az elméleti részecske- és szilárdtestfizikában, a molekuláris és orvosbiológiában. Nagy nemzetközi elismerést kapott a magyar szoftverkutatás és a gyógyszerkutatás. Ismeretes, hogy az agrárkutatás a mezőgazdaság eredményességének egyik meghatározó tényezőjévé lett. A társadalomtudományi kutatás területén elsősorban a gazdaság- és történettudomány egyes ágaiban elért színvonalas eredmények érdemelnek említést, ezek egy része a gyakorlatban is hasznosításra került. Nem kielégítő a társadalomtudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény, az ideológia és a kulturális folyamatok formálásában. További problémát jelez, hogy nem sikerült alapvető változást elérni a felsőoktatás tudományos célokat is szolgáló intézményrendszerének fejlesztésében, fennmaradt a szétaprózottság, a tanszékek elkülönültsége egymástól és a kutatóintézetektől. Ami a hazai tudományos kutatás és műszaki fejlesztés kölcsönkapcsolatait illeti, azt kell mondanunk, hogy az elmúlt években nőtt az összhang a főbb irányok kimunkálásában, a közös gondolkodás megalapozásában. Nem lehetünk azonban elégedettek a tudományos kutatás szerepével a termelés és termékszerkezet korszerűsítésében. Az új gyártmányoknak csak kis százalékát teszik ki azok a típusok, amelyek hazai kutatási eredményekre támaszkodó fejlesztésnek az eredményei. Nem kielégítő a hazai tudományos kutatás részvétele az új, korszerű eljárások bevezetésében, a gyártmányszerkezet korösszetételének javításában, a világszínvonalú termékek kifejlesztésében. Az is igaz, hogy nem elég erős az a „szívóhatás” sem, amit az új eredmények iránti vállalati kereslet fejt ki. A helyzetmegítéléshez és a jövő feladatainak meghatározásához látnunk kell, hogy az elmúlt öt esztendőben a kutatási és fejlesztési ráfordítások növekedése lelassult, a költségvetési források aránya pedig folyamatosan csökkent a ráfordításokon belül. Visszaszorult az alapkutatások támogatási aránya, csökkent az orvos- és agrárkutatási ráfordítások részaránya. Különösen veszélyes tendencia a kutatási beruházások csökkenése, amely nagyobb mértékű volt, mint a népgazdaság egészében a beruházások arányának csökkenése. Emiatt a kutatási eszközbázis állapota, korszerűsége relatív és abszolút mértékben leromlott, egyes helyeken kritikus helyzet alakult ki. Ezekről a körülményekről azért szólok, hogy elmondhassam: a XIII. kongresszus határozatának megfelelően kedvezően alakultak a VII. ötéves terv előirányzataira vonatkozó javaslatok. Egyeztetett elgondolások | — szerint öt év alatt csaknem 30%-kal nő a kutatás költségvetési támogatá*■" sa a VI. ötéves tervihez képest, és ami különösen fontos, a beruházás több mint a kétszeresére emelkedik. Az alapkutatások támogatására külön alap létesül: az Országos Tudományos Kutatási Alap, amelynek felhasználásában a pályázatokra épülő versenyeztetés meghatározó szerepet fog játszani. * 22
