Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
, ■ * - -kp I íS ! • j í- 3 -A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár túlélési gondokkal küszködik. Fejlesztésre fordítható pénzeszköze gyakorlatilag nincs. Pénzeszközei a szintentartáshoz sem elegendőek, az állóeszközök állagmegóvása is nehézségekbe ütközik. Kitörési lehetőségnek a gépkölcsönzést tartják, a kcnfekciós tevékenység fejlesztését. Szorgalmazzák a másodlagos anyagfelhasználás fejlesztését, és a termékek négyzetméter súlyának csökkentését, valamint a természetes száltartalom növelését. Élelmiszeripari vállalataink jelentős gondja, hogy a gépek, berendezések, és technológiák szinte kizárólag tőkés importból szerezhetők be. A magyar élelmiszergépgyártó ipar csak periférikus berendezések gyártására képes. A magyar háttéripar (csomagolóanyag, segédanyag) fejletlensége , alacsony minőségi színvonala a korszerű termékek exportképességét, eladhatóságát is akadályozza. A Budapesti Húsipari Vállalat elavult eszköz- és berendezésállományát saját erőből, rekonstrukciók révén korszerűsiti. Jelentős eredmény a rövidebb érlelési idejű termékek gyártásának fokozása, a vágócsarnok rekonstrukciója, a készítménygyártás korszerűsitése és a téliszalámigyártás klímaberendezéseinek gépesítése. A Budapest Csokoládégyár az 1986. évben 6 új termékkel jelent meg a piacon, közülük a vajkaramellás szaloncukor a BNV-n dijat nyert. Sikeresen pályáztak továbbá a konyakmeggy családdal, a zselével, és az alpesi csololádéval. A fenti termékek egyenletesen magas minőségi paramétereket mutatnak. Jelentős az importanyag megtakaritás ezeken a termékeken. A Budapesti Likőripari Vállalat törekszik az alacsonyabb alkoholtartalmú italok gyártására, az egyre erőteljesebben jelentkező alkoholizmus-ellenes kampány hatására. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat 7 m Ft elkülönített alappal rendelkezik évente, felhasználását műszaki fejlesztési tervben rögziti. A rövidtávú érdekelt ség jellemző, ezért inkább vásárol, mint fejleszt. A személyi feltételek sem kedvezőek, az egyetem kevés szakmáját szerető szakembert biztosit . Korábban 5-6 mérnök foglalkozott műszaki fejlesztéssel, ma csupán 1-2 fő. t e * ■ — 1 — — - - > * --
