Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
; I m Ii - 2 -A szakszervezet pártirányitásának elméleti kérdései többnyire tisztázottak voltak, gyakorlati megvalósításában a hagucmányos módszerek érvényesültek. Általános a szakszervezetben dolgozó kommunisták beszámoltatása, leginkább a testületi tagok esetében, kevésbé a bizalmi területen, de nem jellemző a tisztségviselők felkészítése, a feladatok konkretizálása. A felmérések alapján tapasztalható a testületekben a kommunista tisztségviselők számának növekedése, de főleg ipari területen nem növekedett eléggé a bizalmi területen. Nagyok még a lehetőségek a szervezettség növelésében (Budapesti Húsipari Vállalat, Magyar Hűtőipari Vállalat) és a 30 éven aluliak bevonásában a tisztségviselők körébe. J I jp_ —• A felkészültebb, tájékozottabb testületi tagok részéről tapasztalható a kezdeményezőbb, határozottabb munkamódszerek kialakítása. A gazdasági vezetéssel való együttműködésben SZB szinten ritkán fordulnak elő zavarok, de főbizalmi, | bizalmi területeken főleg a gazdasági vezető vagy a szakszervezeti tisztségviselők felkészületlensége miatt előfordulnak feszültségek. 1 A szakszervezeti munkát nem kis mértékben hátráltatja, hogy nem történt jelentős előrelépés a szervezet belső demokratizmusában. Taggyűlések, bizalmi csoportgyűlések elvétve működnek, a bizalmiak munkája még ma is jórészt információk átadására és tagdijbeszedésre korlátozódik. Erőteljes volt, szinte minden érintett területen aktiv volt a szakszervezeti munka, tömegbefolyás növekedése és hatásfokának lecsapódása, a tisztségviselők felelőssége a vállalati tanácsok választásának előkészítése időszakában. Itt a szakszervezeti aktivisták érveltek, vitatkoztak, adott esetben kompromisszumokra is hajlandók voltak (Csepel VV, Vasedény, Bizományi Áruház Vállalat), szorosan együttműködve a párttal és a gazdasági vezetéssel. Helyenként a párttitkárok szakszervezeti feladatokat is átvállaltak ebben a munkában. Ez felmerült a szakszervezeti választások időszakában is főként a káderek kiválasztásánál és felkészítésénél. A szakszervezeti funkciót ellátókat főként a pártszervezetek ösztönzésére hagyományosan nagy számban vonják be a szervezett politikai oktatásba. Az elmúlt három évben az arány nem növekedett (25 % körüli), de belső struktúrája megváltozott. Mig az 1983. előtti években az SZB-szintű aktivák magas száma jellemző, az utóbbi években a bizalmi szint erőteljesebb I beiskolázása figyelhető meg. Javult a szakszervezeten belüli információ áramlás, az együttműködés a pártszervezetekkel, s ezt az új választási mechanizmus is segítette. Egyes helyeken (Budapesti Húsipari Vállalat, Budapest Csokoládégyár) erősödött a rétegmunka, elsősorban az idős, de a munkahelyre be-i ___ .. .... -•»---------
