Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1982-11-29
; f | (- 2 -Ezek után önérzetemmel és emberi tartásommal ellentétes lett volna és megalázó, amennyiben én esedezem tovább-dolgozási lehetőségért. A vezérigazgatóhoz benyújtott feljegyzésem másolati példányát, tájékoztatás céljából mind a kerületi Pártbizottság, mind a he“u ' ,c Tyi Pártvezetőségnek megküldtem. Ezek után Varga J. László elv} <«■' ■ • 1 qérs felhívott telefonon, hogy ez ügyben beszélgetni akar velem. I Ennek nem láttam értelmét, mert amennyiben ezzel a megoldással a Pártbizottság nem ért egyet, úgy nem velem, hanem a vezérigazgató elvtárssalj kellett volna e kérdést lerendezni. A Pártvezetőségi két tagja a beadványommal kapcsolatban elbeszélgetett velem és[főleg a nyugdíjazásom körülményeiről informálódtak, mivel közlésük szerint ezt a megbizást kapták a kerületi Pártbizottságtól. Teljes részletességgel közöltem mindazokat az általam méltánytalannak itélt körülményeket, melyek személyemet e kérdés kapcsán! érték. A beszélgetést folytató két elvtárs közölte, hogy a Páftvezetőséget tájékoztatják, de az én ügyemben a Pártbizottság fog dönteni. _ , , Ezek után semminemű értesítést nem kaptamAgeir a vezérigazgató elvtárstól, sem appaltszervezettől, majd 1982. szeptember 29-én a Pártvezetőség titkára tájékoztatott arról, hogy másnap személyes ügyemben megbeszélésre kerül sor. Ugyanezt erősítette meg telefoni érdeklődésemre a kerületi titkár is és közölte, hogy beadványomra akkor kapok választ. Ezzel szemben legnagyobb meg- U..:f«*• i-' döbbenésemre, szeptember 30-án, délelőtt, még a megbeszélés időpontja előtt /mely 1/2 2-re volt kitűzve/ felvetették velem a felmentési időre járó béremet, valamint nyugdíjazásommal kapcsolatosan a munkaügyi szabályzatban foglaltak szerinti összes járandőságomat. Ezt a körülményt is közöltem a kerületi titkár elvturssal és azt a tényt, hogy ezek után semmi értelmét nem látom a megbeszélésnek, amire ő azt válaszolta, hogy bizzak vezetőimben . A megbeszélésen a Pártvezetőség titkára kérdezte meg tőlem, hogy meddig szeretterr volna még az intézetnél tevékenykedni, ,mire én azt válaszoltam, hogy egy, esetleg másfél évet, mint I amit eddig még mindenki megkapott. A vezérigazgató elvtárs erre azt válaszolta, hogy a döntés megváltoztatása már nem volna helyes. A jelenlévő kerületi titkár elvtárs erre egyáltalán nem reagált, sőt az elhangzott kijelentésre még bólintott is, mint aki ezzel egyetért. 1982 16-ún Gál elvtársnővel folytatott beszélgetésen a fent leirtakat elmondottam, sőt azt is, hogy a Pártbizottság csak szemlélője volt a velem kapcsolatos eljárásnak. Ez alkalomt to I I -4 J i mm »
