Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1971-07-30
IUI 1 1 11 .......... 4 ■ i f ! Nem folytattunk következetes politikai harcot az olyan kispolgári szemlélettel és gyakorlattal szemben, mint az anyagiasság, harácsolás, stb. b) A tömegpolitikai, agitációs munka ezen általános tendenciáin, jelenségein túl bőven találkoztunk helyi sajátosságokkal is. Vállalataink egy részénél megerősödött a pártszervezetek közreműködése a gazdasági tervek mind szélesebb tömegpolitikai munkával való előkészítésében. A termelési tanácskozások mellett kialakult az egyéni és csoportos agitációs formák rendszere, mely egyre több dolgozót von be hatékonyabban az üzemi demokrácia keretén belül a közösségi ügyekbe. Az éves tervfeladatok teljesítése során mind gyakoribb az egy-egy fő feladatra Ivaló mozgósítás. így pl.: a Bp-i Vegyiműveknél a termelés volumenének emelését célzó felvilágosító és szervező munka, mely a létszám csökkenése ellenére is 37 %-os termelésnövekedést eredményezett. A SZIM Esztergagépgyárban a numerikus vezérlésű szerszámgépek gyártására való átállás szükségességét segítették agitációval. A Konzervipari V-ok Trösztje a politikai munka középpontjába a 2,5 md Ft-os beruházásának segitését állította. Hasonló célagitációt folytattak az Áfornál, az ÉLGÉP-nél, a Medicor LKGY-ban, stb. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetését követően az agitációs munkában ujabb problémák jelentkeztek. Kevésbé sikerült megmagyarázni egyes helyi kérdéseket, mint pl. a M.Gyapjufonógyár nehézségeit, ahol beruházás hiánya, piaci problémák, rossz profil terhe, stb. jelentkezett. Több helyen, mint pl. a SZIM Esztergagépgyárban a csökkentett munkahétre való átállás csak az intenzitás növelésével volt megvalósítható, melyet nehezen tudtak elfogadtatni a dolgozókkal. Hasonló problémák jelentkeztek amiatt is, hogy a 44 órás munkahét bevezetését ^ V 'XX' követően megnövekedett a túlóráztatás, s gyakran a gazdasági intézkedések hiányát, a jobb munkaszervezést, stb. próbálták az agitációval levezetni, természetesen sikertelenül. összegezve: elmondható, hogy a III. ötéves tervciklus ideje alatt jelentkező uj igények megkövetelték az agitációs munka káder, szervezeti, módszerbeli fejlesztését is. Ez mindjobban érezteti hatását nagyüzemeink többségénél. I Ugyanakkor•tapasztalható még a rendszeres és széleskörű tájékoztatás hiánya, az ' agitációs munka koordinálatlansága, egyes rétegek elhanyagolása, amely e fontos párttevékenység fokozottabb tervszerűségét igényli. 6 /X _ XJ ^ -
