Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1966-08-31
I I tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szo- w erősödnek és mind bensőségesebbé, barátibbá vál- f Társada,"ulnk homogénebb lett, erősödött az nak'aMag^u Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Sgfo ’ * ‘ megvalósuló Országaink és km^u^Mfoiozgalofoké] , Társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és politikailag zetkoz. helyzet, mind < ; lvi álláspontja, hogy az inter.egonludalosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk déseinek megítcleseben. t. .. ... ? vitái? első és w * mindem fontos területen érvényesül a munkásosztály vezető sze-1TM®“^ rnm nyilvánul h„sy . mmjm, <m» hatalmasabb szocialista | rHltúi, marxista—-len in ista pártja vezeti és irányítja egész társaviszony. ... .. .. povozménv ; daliéi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló ZZtt&r-iim. m. .mm »*—— i ® jxsSi ZgS£JSÜ&&ŰSt kapcsolatait a harmadik világ országaival. _ i | tik be. 7. Valljuk, hogy korunkban a háboiú nem vegze szeiutn ei i A munkásosztály nagy tömegei szereznek magasabb szakmai kerülhetetlen. Ezért az impena is .qagi csszio • ' . . . I V és politikai képzettséget. Elsajátítják a vezetéshez szükséges isharcolva egyben továbbra is 1 őszei u 01 e , mereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra tartjuk a küzdelmet a különböző taisa a miqcn s.- . -S l magaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik békés egymás mellett éléséért. Meggyőző es , u By <; és vállalják a felelősséget az ország sorsáért; élenjárnak az épitő talizmust a békés gazdasági veiseny en egyozzu i munkában, cselekvőén részt vesznek a közéletben, példát mu-Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne cgyszciucn atatnak a fegyelmezettségben, áldozat készségben. A szocialista ború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a kúton ozo ion - brigádmozgalom jelentős eredményei a munkásosztály fokozódó szerű államok kölcsönös előnyös gazdasági es u omanyos aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. A munkásosztály foegyütlműködésének, a népek barátságát szolgáló ku tuia is c»ekozatosan a maga képére formálja a társadalom más rétegeit is. rének és személyi forgalomnak. A békés égj más me e e es 9 A magyar falúban végbement fejlődés gyökeres fordulatot feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a hozott a parasztság életében és szemléletében, világ minden téiségében. a hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg jj az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került. A paraszt- BELPOLITIKAI ÉS társadalmi viszonyaink ság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik egy-egy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érde- S Pártunk Vili kongresszusa teljes joggal állapította meg két. A gépek, a vegyszerezés megjelenése a mezőgazdaságban, 1962 ben hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szóa közép- és felsőfokú iskolákban végzett agrarszakomberes, az eufuzmus’ alapjainak le.akása dolgozó népünk történelmi jelenifjúság iskolázási ehetősége, a társadabmbizlosilas kiterjesztfcéffű Yvőzelme volt amely kihatott egész politikai, társadalmi lese a falura, a villany, a korszerű hazak tízezrei, a telev.z.o es ^ , • -1 i ’ 4 más változások közelítette a paraszti eletet a munkásokéhoz, a es gazdasági eleiünkre. ^ ,, , , , A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztóly ^ MefocYődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szodalmi és politikai befolyása megkezdődött az egységes paiaszt k. fakulása. A korábbi falusi társadalmi rétogeosztály kialakulása, erősödött népi államunk legtöbb politikai •? alapja, a munkás-paraszt szövetség. Értelmiségünk is magaéva jj 10
