Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1963-03-29

w

ÁG J r. I

^ 8 —

munkák elvégzésére és létszámhiány pótlására túlórát.

Szükségesnek látjuk, hogy a pártszervezetek a túlóra felhasználást a jövőben fokozottabban ellenőrizzék és a szakszervezet csak a legszükségesebb mértékben adjon túlórára engedélyt,

5«/ Termelékenység alakulása.

Az egy ledolgozott munkásórára jutó teljes teljes termelési érték a szocialista iparban 5,4 %-kal; az egy munkáslétszámra jutó teljes termelési érték pedig 104, 7 %-kal emelkedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A termelékenység növelésének tervét a szocialista ipar 103,1 %-ra teljesítette. Ezen belül a szövetkezeti ipar csak

93,8 %-ot ért el. A termelékenység növekedésének szerepét a termelés emelkedésében iparáganként a következő táblázat szemlélteti;

A termelékenység szerepe a többtermelésben:

bázishoz tervhez

nehézipar 67,5 31,5

KGM ipar 83,3 76,3

épitőipar 76,5 100,könnyűipar 100,- 85,7

vegyesipar — 100,élelmiszeripar 28,1 75,6

minisztériumi ipar 66,7 80,6

tanácsi ipar — 100,állami ipar 67,1 88,9

szövetkezetek — —

szocialista ipar összesen 66,2 88,6

A bázishoz mért százalék a vegyesiparban, az élelmiszeriparban és a tanácsi iparban azért alacsony, mert ezekben az iparágakban 1962 évre több vállalat a bázis alá tervezte a termelést. Ennélfogva ebben az évben a vállalati munka megítélése szempontjából helyesebb képet mutat a tervszámokhoz viszonyított termelékenységi tényező, mert itt a termelés bázis alá való tervezése nem érvényesül.

Ettől függetlenül a bázishoz mért többtermelésben is eléri a termelékenység szerepe a kétharmad - egyharmad arányt, úgy az állami iparban, mint a szocialista ipar egészében.

Az 1962. évi termelési költségekről, a rentabilitásról és a készletek alakulásáról a Nemzeti Banktól nem érkezett anyag, külön

zm > _______