Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1963-06-25
xi \ ti ’ ‘ O'1- 5 -Ezért a szövotségpolitika gyakran csak a pártonkivüliek funkcióba allitásában jelentkezik. Statisztikai adatok közlésével bizonyítják mit tettek pl. a pártonkivüliek előléptetésére, jutalmazására, stb. Egyes helyeken még mindig fellelhető, hogy a munkások o szövetség kérdését csak az értelmiséghez es az alkalmazottakhoz fűződő viszonyunkban látják. Általános tapasztalat - és ez pozitívnek Ítélhető hogy a kérdést teljesebben a pártoktatásban résztvevők ismerik. De feltétlenül munkánk gyengeségét, pártszervezetünk mozgósító munkájának hiányosságát bizonyítja, hogy sem a párttagok, sora pártoktatásban résztvevő pártonkivüliek nem sokat tettek a kérdés szélesebbkörü ismertetéséért. Példaképpen említhetnénk meg a Szabványügyi Hivatalt, ahol az a vélemény, hogy már a szövetségpolitika deklarálása előtt 1956 előtt is érvényesítették a politika ismert elveit, mondván, hogy a volt tőkéseket, gyártulajdonosokat, mint kiváló szakembereket már akkor is alkalmazták is jó munkafeltételeket teremtettek részükre, megfelelő baráti volt a bánásmód. Ugyanakkor megállapítható, hogy a hivatali párttagokat a többi dolgozó csak nagyon szakkörben ismeri, ami azt bizonyltja, hogy a párttagok nagyon kis aktivitást fejtenek ki a politikai nevüőmunlca terén. Ez a túlzott nagy nyug.--lom feltételezhetően bizonyos torzítást is rejt magában, hisz a szövotségpolitika alkalmazása példájaként említették meg, hogy 1954 és 1957 között az un. képesítés nélküli munkáskádoreket leváltottak. Ezzel szemben legalábbis elgondolkoztató, hogy - bár az igénye többször felmenőit - a hivatal vezetői nem oldottak meg olyan tájékoztató /osszhivitali, főosztályi, vagy osztályértek ,z1 t/ tartását, melyen időben elmondják valamely aktuális feladat lényégét, valamint annak politikai vonatkozásait, /pl„KGST/ Ak •m >
