Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1961-04-27
CserverJcáné et. Bp.PB_titkára Nag/on komoly dolog, nogy a PB ezt a rendkívül fontos kérdést tárgyalja, araikor a termelés terén is fontos feladatai vannak - és ezt sem mellőzi. Elmondja, hogy reméli - ennek a PB ülésnek még folytatásai lesznek. Ez a kérdés, még a vezetők által sincs teljesen tisztázva minden részletében, minden vonatkozás bán. Szelesebb rétegekben még nehezebb ezt a kér-'.est teljesen tisztán látóaa bemutatni, levinni. „ Egy megkérge se dett hibás elmelet belső feloldása van folyamatban most,, mely elvileg, ideológiailag hibásan rögződött bennünk, s gyakran érezzük ezt, hogy es félre visz - amikor ezzel a kérdéssel foglalkozunk.11 Az anyaghoz. Egyetért azo kai, akik az anyagot általában<jónak tartják. Dicséretesnek tartja, ho.ezt Írásban is rögzíteni. próbálták. 3 mivel jó , ^ ^ az anyag és a vita is - ezért a kritikát is elbírja. Jobb lett volna az anyag, ha leszűkül a szövetségi politika egy részére és inkább a mélységekig jut el egj-két kérdésben. Jó lett volna, ha egy külön anyagban foglalkoznak a lakosság összetételével és egy másikban a párttagság összetételével. Ez, hoy a témához nyúltak bátorság kérdése, amit feltételez úgy a PB£ mint az apparátust illetően. Helyesnek tartaná a kér- J. dós boncolgatását. A szövetség kérdésében külön probléma a munkásosztály és a parasztság kérdése; a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság kérdésé; a szövetségi politika kerületen belüli állaunó eleven kérdését; z utóbbi időben kiéleződött a viata a párttagság és pártonkivüliek viszonyában; a helyes szemű let kérdése, stb. S még jobb lett volna a vita, ha ezeknek a napi kérdéseknek a tükrében vizsgálták volna meg ezt a fontos elvi kérdést. Egyébként javasolja, ho y a jövőt illetően ilyen részleteket boncolgassanak, megéri, sokat ad. | , ifagyon fontos és döntő kérdés, hogy mivel, mennyire, milyen mértékig és mily n viszonyok között a szövetség kérdése." PlAa munkásosztály a hat:lom ^birtokosa akkor is másként vetődik fel a szövetség kérdése, és ha nincs ’ 'hatalmon akkor is. A szövetség kérdését megszabja a neJazetközi helyzet alakulása, a belpolitika iránya, mindezek képviselik a maglócát a szóvegséfcpoliti kának. A mostani lehetőségeink olyanok, ho. y a szövetségi politikát tovább erősíthetjük, szilárdíthatjuk, olyanok a körülményekia nemzetközi és a belpolitikai helyzet lehetővé teszi, ho. y ujabb rétegekhez kerüljünk közelebb, hozzáteszem - rendkívül türelmes és nevelő foglalkozáson keresztül. Saját nevelési hatókörünket becsüljük le, ha olyan rétegeket, akik távol álltak eddig -A ma nem foglalkozunk velük és nem hatolunk be ezeknek a soraiba és politikai érdeklődésüket nem keltjük fel, amikor erre most lehetőség vall. Az osztályok és rétegek viszonya eg; -eg„. emberhez való viszonyt is jelent, s a megfelelő összhangnak meg kell lenni még az egyedi eljárásban is. Az osztályharc kérdésében épp a szövetségi politika alkalmazása nem eléggé világos. - ezzel is érdemes foglalkozni külön. A párt egyre kevesebbet beszél külön e ről a kérdésről, hogy osztályharc, áljaidban csak a szővecségpolitikájáról van szó a pártnak. Külön kér- Lésként meg lehetne tárg alni a art prop a andáját és agitációját a 'szövetségpolitikában. Elmondja, hogy egyesek jószándékból felvetik, hogy nem-e az éberség rovására megy az, hogy nem beszélünk osztályharcéi, hanem csak a part szövetségpolitikáját emlegetjük. Véleménye szerint, az előbb említettek alapján -L | pp—w 111 """" 1 .............———i _____ — - ...... ... ■. u. ... -i- 5 -
