Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.14.a/2)
1957-03-04
i ^ 1 » 1 ^ ^ " w ' t| —”' —*-----—■----------------a» ■■:.» 4« <J e a yz o k o 21 y v . Felvétetett: 1957. III. 4-én megtartott IB. elnöki ülésről. Jelen vannak: IB. tagjai . IIor vá t h eivtárs: a következő napi rendi pontokat javasolta: 1./ Iskolák helyzetéről szóló jelentés 2./ Tagfelvétel, valamint olyan elvtársak ügyében való döntés, akik rehabilitációjukat kérték. Javasonea, hogy vegyek előre a rehabilitációkat: Vajdáné ^elvtársnő: Taiiier-|;ette a két elvtárs részletes anyagát, rehabilitac: ci o ke résüket. IB. határozata: Töltési János és Jánosné felvételét elfogadták Hegedűs Sándor et-nak 1945 tagságát adjuk viasza. Ezután Gara?-Erzsébet elvtársnő referátuma következett az iskolák helyzetéről. Tsmertette elöljáróban a kerületben lévő pedagógusok, iskolák és t anul ók 1 ó t s zárná t. r— kerületben 16 általános, 8 középiskola, ami 9ooo általános és 4ooo r középsikola hallgatót jelent, őrület pedagógusainak létazáma:68o-7oo fő. Pozitívumnak említhető meg, hogy a pedagógusok a legkritikusabb napokban/november/ a Tanács oktatási osztály határozata mellett foglalt allas t. A tanítás 1957 január első napjaiban keddődőtt meg. Az ellenforradalom politikai, ideológiai frontjában a tűzvonal területe az iskola lett. Jellemző: I. 23-án tüntetéseket szerveztek, röpcédudákat irtak, a gyerekek sztrájkqt szerveztek, a tanárokat kényszeri tett.k , hogy ne adjanak le tanítási anyagot, a hittoktatási teror is ekkor játszódott le. ! kerületben is előfordult, hogy akik nem jelentkeztek hittanra, azok különböző dolgoknak voltak kitéve. urosz nyelvtanulás ellen is volt fellépés. Általában jellemző volt a kerület iskoláira, hogy nagyon nehezen állt helyre a rend. Komoly erőt kellett kifejteni, mogy a tanulmányi fegyelem megszilárduljon, / gyermekek részéről nagy volt a nyugtalan/-n ság, komoly erkölcsi züllés volt tapasztalható/ A januári hónap nehézségei után komoly erőfeszítések után a februári hónapban nyugalmasabb állapot teremtődött. Ebben nagy szerepet játszott; az irányitószervek magatartása, határozott állásfoglalásuk, valamint a Tanács oktatási osztályának a tanulmányi fegyelemre vonatkozó intézkedései is segítettek a nyugalom helyreállításában. Pedagógusok általános közigényük, saját tekintéjük érdekében, hogy a rend helyreálljon, és ez a szülők részéről is megmutatkozott. A reakció legerősebb támadása idején / hittokta sás/ a szülők -főleg az alsóbb osztályos gyermekek szülei félelembe voltak, féltek attól, hog a gyermekük nem lesz-e áldozat azért mert nem Íratták be hittanra. A rend helyreállításában ha nem is döntő, de szerepet játszott a politikai munka beindulása is. végül az adm. intézkedések is jelentettek segítséget, /habár ezek az intézkedése nem voltak mindig pozitívak/ Februárban általában a tanulmányi rend kezdett helyreállni. Pedagógusok magatartásával kapcsolatban: pedagógusok nagyobb többségű# re jellemző, hogy bizonyos alapkérdésekben egyetértenek velünk. Ezek a kérdések: biztosítani a tanítási feltételeket, rend, nyugalom, biztonsági érzet helyreállítás, valamint a tanári tekintély helyreállítása. Abban is egyetértenek, hogy a napi politikát ki kell kapcsolni a tanulmányi ..fbcű , azonban azt is elismerik, hogy az iskola nem lehet politika-mentes terület. 1 - ■ ■ ■ ■ ■ ... * —■—
