Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1985-02-16/1
I I ff •itt kenvséaének állandó vizsgálatát és kiigazítását is jekás párttagság kiemelt rétegeit tömöríti. A SZIMEG a gazdasági felépítés módosulása, a Magyar beszámoltatása legyen, hanem a part saja feve . ket tartott szükségesnek a demokratikus Gyapjúfonó és Szövőgyár párttagságának létszámfogyása miatt pártvezetőséggé alakultak, lentse. A pártélet fejlődése érdé é en tov i javításában - különösen az alapszervezetekben. A 2-4 alapszervezetet irányító pártvezetőségi felépítés lett a jellemző forma. Az 1985 januári centralizmus elvének érvényes tése en, az on oártvezetőségekre, a pedagógus és intézméválasztások során intézményi és vállalati területen nagylétszámú alapszervezetek szétbontásával Felhívta a figyelmet a szükséges i erenci se' g kádermunkára, a párt életének négy pártvezetőség alakult, egy más kerületből érkezett. Az alapszervezetek közel 40%-át irányi terület felzárkóztatására, egje o te a P kPrületi pártaktíva összeforrottságát, legyen nanyitják. A decentralizált alapszervezetek többsége szervezetileg megerősödött, a káderfeltételek fejlesztésére fordítson nagyo gon o. ro . ^||am, szerveknek az együttes célok, módjavultak, a belső élet sok területén érzékelhető a fejlődés. A pártbizottság által közvetlenül irágyobb lehetőségük a párta apszerveze e ne , ' taqqyCj|és, a pártcsoport és az alapszervenyitott alapszervezetek száma mérsékelten csökkent, taglétszámuk jelentősen kevesebb lett. Ez szerek formálására. A Parton e u i e e e ' fejlesztését tartotta kívánatosnak. Ezen a helyzet a pártbizottság irányító munkájában is változtatást tett szükségessé. zetii vez®td^9 ^meahatározó szerepét emelte ki. A párttagok minden oldalú példamutatásának Az eredményes munkához szükséges optimális szervezeteket, a változtatások egy részét már a fejlesztését a kollektív vezetés és a személyes felelősség együttes érvényesítését igenyelte. A erű éti pártszervezetek kezdeményezték. Ebben is kifejeződött a jobb igazodás, a korábbiaknál rugal• szervek mindeavikének azt a feladatot adta, hogy erősítse a legszélesebb tömegeket átfogó mozga mi masabb gyakorlat. Ott, ahol egyébként is gond volt a belső egységgel, a szervezeti változtatások kereteket a hazafias népfrontot. Felkérte őket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a P°lltlkal Vl 2 ' hivatkozási alapul szolgáltak. Olyan nézetekkel is lehetett találkozni, hogy ahol több alapszernvok alakításában az érdekek feltárásában, ütköztetésében. Kapcsolódjanak szorosabban és ez evezet működjk megbomlik az egység, illetve az, hogy milyen formában dolgozik a pártszervezet ményezőbben a fővárosi elgondolásokhoz, teljesebben valósítsák meg a budapesti mozgalma c icsak g tagságra tartozik. Az átmenet elősegítése, az új tartalom és forma erősítése több közös tűzéseit • feladatot adott. A XII. kongresszus határozatának, a kerületi pártértekezlet 'Tüy “ ' 2,1 pár,ép,tés ■ pár,°"beiüii "8veiés i rendszer® é « , a pá |t6 s2a„ek és a|aps2ervezetek egymást erősítve rán a pártba felvételüket kérőkkel, a fiatal párttagokkal, a veteránokkal, a pártfegyelem álla-S°í, a rtA ? EÍíSLhan póvséaesebben dolqoztak Néhány esetben csupán, de a korábbiaknál potával, a KISZ-építéssel, munkásőrépítéssel kapcsolatos munkára kerületi szinten összehangolt a fő kérdések megva osá*ibanTarfalmasabbé vál. a Léptévé és éves programok alakulták ki. Az időszak jellemző vonása volt, hogy a párttagfelhatározottá an szervek közötti kapcsolat. Az alapszervezetek jelentős száma a helyi vétel a korábbiaknál nagyobb figyelmet követelt, rendszeresebb és határozottabb irányítást igéfeladSnlül érték® £ TMs Seti munkának. A pártszervezéti titkárok és a nye|t, . módszerek megváltoztatáséra is szükség volt. A munkásőrépftés több pártszérvezetnél feledetem túl értékes része e W A párttag0k bevonására, a tömegek megúj és átmenetileg nehéz feladatot adott. A pártfegyelm. munka hangsúlya, is változtak. A KISZ-szélesebb vezető, kollektíva összetartozása tovább me yuii « p j megújulást több helyen újrakezdést is jelentett. A párttagfelvételi munka számnyerésére minden pártszervezet nagyobb figyelme, fordított. építés ^ a célkitűzéik jelentős része teljesül,. Ehhez szükség volt a párt erősítésének feladataiban az egység újrateremtésére, megalapozására, a cselekvő tá.... mogatás megnyerésére. A nagyüzemi pártszerveknek, a titkárok többségének nagy szerepe 1.) A párt összetétele, szervezeti jellemzők ^ hQgy sjkerü,t megállítani a kedvezőtlen folyamatot. Az utolsó évben javult a fizikai A kommunisták 240 ^P520 ^6^^ ?e7S?baedoTgot774%e-a tfrtC baíréko^ legfelkészültebb párttagok kapták I "azZó üzemedben) erősödött a hivatali-, intézményi területen. A érzékelhetőbb növekedés a szállítás-közlekedés területén volt. Alacsony a szervezettseg az eg szsegugy , mAnvAt meaismerték a munkahelyi vezetők mellett a kollégák, a tömegszervezeti tisztségviseértékes kezdeményezések ellenére a kereskedelemben. A kor szerinti tretegz s s szery álláspontját Kevés a javulás abban, hogy a párt egésze, minden párttag személyes feladatáváltoztatás eredményeképpen a lakóterületen működik a kerület legnagyobb pártszerve, a nak érezze b^üiről E nagyon fontos kérdésben a párt eszmei, poli-József Attila lakótelepi pártvezetoseg. tikaj és cselekvési egysége nehezen és nem mindenben teremtődött meg. A szociális összetételben lényeges módosulás nem történt, ma is meghatározó a munkásjelleg^ ^ elfogadott a párt élcsapat jellege, tartalma. Viták folytak a munkás-Nem változott jelentősen a szellemi foglalkozásúak aránya, bár kevesebb lett a műszaki és több Hréaozó néD Dártia és a tömegpárt fogalmáról, gyakran a napi kérdések, személyes az oktatásban, egészségügyben dolgozó. A párttagság 40%-a nó. Több tényező ^"Vében benvimásoÍ^ kapLn Elmaradt a követelményektől a tagfelvételt erősítő elméleti-politikai kedvezőtlenül alakult a korösszetétel. Az iskolázottság, szint magasabb lett mmt korábban ma S ^ mennyiségi-minőségi tényezőit, a szociális összetétel elv szerinti már majdnem minden második párttag középfokú és szakmunkás végzettseggel rendelkezik, Tk7Lf méa k testületek is gyakran vitatták. Engedmények és merev korlátok a taqsáq 46%-a pártiskolát is végzett. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei - 113 elv alakítását még a pártvezetök, testületen gyatra társ-ma is megbecsült tagjai az alapszervezeteknek. A pártban 655-en képviselik az 1945-ben helyenként feszültségeket o oz a . felvetteket, többségük a körzetekben tevékenykedik. A nevelés, a felkészítés meghatározó A párton belüli személyre szóló nevelés még mindig nem került a helyére. A kerületi párm ténvezőie hoqy a tagság háromnegyed része 1956 után, közel egyharmada az utóbbi tíz évben zottság területi munkájában, a pártszervezetek, a tömegszervezetek irányításában az általános lénett a oártba nál nagyobb eredmények voltak. A személyre bontott követelmény, a hibák nyílt és azonnal, ' , ... . „ u . , , űn, hírálata nem volt mindig népszerű, de eredményre vezetett. Az alapszervezetekben a párttagok A szervezeti felépítés változásában a korábban jellemző téndéncia - az *bP««TM>»k decentbfrtteta nem vo I P ^ ^ a fegye|meze,lenekkel szemben. Az egyéni maga ralizálása — maradt érvényes. A nagyüzemi pártbizottságok többségé tovább erősödött, a munegy resze igenyu, uy mj 35 " ffcO ; M S ■ p W«a» «aa» -» ^ »mmm _ ..... " . I ___________________ —____ró_______
