Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)

1985-02-16/1

I « l i • i 4 r+-b i 'i f aianiaírfíl Az eszméinktől idegen nézetek, vélemények a demokrácia és itt fogalmazódtak meg. A rétegekhez, a helyi viszonyokhoz jobban igazodó feltételek biztosítá-3 • felhőn kpriiltfik felszínre. Gyakori jelenség volt, hogy nem mindig nyílt és sa, a megújulás mindenütt erőfeszítéseket igényelt. Eredményeként a propagandamunka alap-82 ^ ny t r 6h^t« knntnshen formában jelentek meg e témákban az alapelvektől eltávolodó vetően a határozatokban megkövetelt irányban fejlődött. Az oktatás-képzés tartalmi és szemé­=nr7Uvé,ménvben jelenlévő általánosítások, követelések, bírálatok tükrözték az lyi feltételeinek magasabb színvonalú megalapozására több évre szóló programok készültek. ik- toiár.r>Háet a tíirplmptlpnséaet. A politikai intézményrendszer, a párt vezető szerepe, a Végrehajtásuk megkezdődött, bár a helyes gyakorlat még nem terjedt ki minden területre. A nemTPt? npmzetiséai Drobléma a demokrácia, az érdekviszonyok és a béke kérdései voltak fokozott személyi elvárások elfogadása sem vált teljeskörűvé a propagandisták körében. Egy ré­azok amelveknek qyakorlati aktualitásai próbára tették az elvek szilárdságát, egyúttal osztö­­szűk különböző okokból nem is volt képes ehhez igazodni. A minőségi cserék lassan haladtak, nözték a továbbfejlesztésre is. Gondot okozott, hogy a marxista álláspont egyértelmű, meggyó- Az igénytelenség, a kényelmesség, és a bátortalanság volt leginkább a fékező erő. A propagan­ző kéDviseletét felerősítő viták helyenként későn szerveződtek, még a képzett párttagok, veze­­disták többségének továbbképzésében, tájékoztatásában és felkészültségében javulás tapasztal­tok is a szükséaesnél kevesebbszer és erőtlenül vállalták az érvelést a felvetett prob eTMa ar] ható. Fejlődött a kerületi vezetőpropagandisták együttműködésének szervezettsége, kapcsoló­téves nézetelfóés vélemények minden rétegben megtalálhatók voltak tartalmuk az elmélet, fel­­dásuk az idöszerű po,itikai fe|adatokhoz. készültségtől és érdeklődéstől, az életkortól és a környezet hatásait , az o j y A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen és a M-L középiskolán jelentős számban szereztek is függött. politikai végzettséget azok, akik a választásokon funkcióba kerültek, vagy a káderutánpótlás-Főleg egyéni megnyilvánulásokban gyakran és egyre élesebben kiderült a szocia ista aza / g ban szerepeltek. A tudatos, folyamatos beiskolázási tevékenység azonban még nem minden és a nemzetköziség felszínes értelmezése. A gondolkodás és magatartás ideológiai tarta m t pártszervezet jellemzője. Az utóbbi években a legjelentősebb kerületi üzemekben is - néhány tükröző sok részkérdéssel kellett foglalkozni a politikai képzésben, a tömegpropagandában és s kivétellel - hullámzó volt. A tanfolyamok nevelőmunkájában erősödött a szocializmus alapér­az állami oktatásban. Egyes esetekben viták jellemezték a honvédelemmel összefüggő álláspon­­tékeinek elméleti közvetítése. A hallgatók igényei és az oktatási célok gyakrabban ütköztek tokát. Politikai, gazdasági, katonai elkötelezettségeink meghatározó jelentőségét ismétlődő össze, a nevelő hatás nem mindig volt egységes. A beiskolázottak előképzettségének hiányossá­meggyőzéssel kellett volna megértetni. A hazához, a nemzethez, a szocialista közösséghez fűző­­, gai, az alsóbbszintű propaganda és oktatás világnézetformáló tevékenységének gyengeségei ese­dő értelmi-érzelmi viszonyok helyes tartalmának elfogadtatásában még nem teljesültek a tudati, tenként a tanulmányok megkezdése után derültek ki. Tematikai és módszertani okai is voltak > politikai nevelési célok. A pártbizottság felismerte e kérdések összefüggéseinek jelentőségét, és vannak annak, hogy a tanult ismeretek nem eléggé hatottak az alapszervezeti pártmunka el­testületi ülésen kialakította a hazafias-honvédelmi nevelés javítása érdekében az összefogás és a méleti igényességére, a politikai feladatok kijelölésére. munkamegosztás programját. Az alapfokú pártoktatásban a korábbi évekhez képest sokoldalúbb lett a szocialista építés négy A nemzetközi kapcsolatok aktivitását széles körben támogató vélemények kísérték. Hazánk és évtizedes tapasztalatainak feldolgozása, a változó belső- és külső körülmények magyarázata, az a Szovjetunió viszonyának megítélését döntően a pozitív értelmű határozottság jellemezte. A időszerű döntések elvi alapjainak megértetése. A többezreket érintő szervezett propaganda ru­párttagok a szocialista országok közössége érdekében vállalt szerepét, a béke megvédése, a fegy­­galmasabban igazodott a párttagság igényeihez. Hozzájárult ahhoz, hogy a szemináriumokon verkezési egyensúly megőrzése biztosításáért tett erőfeszítéseit elismerték. A tudati problémák, résztvevők megalapozottabban, nagyobb realitással ítéljék meg társadalmi fejlődésünket, a a politikai fenntartások e kérdésben is újratermelődtek és más hangsúlyt kaptak a gazdasági nemzetközi eseményeket. A tanfolyamok jobban egymásra épültek. A tömegoktatás bősége­kapcsolatok megítélésében, vagy a Szovjetunió világpolitikára is kiható egyes konkrét intézke­­sebb választékát elsősorban a nagyobb szervezetek használták ki. Főleg egészségügyi, kutatóin­dései kapcsán. Egyes időszakokban ezek nacionalista elemeket is tartalmaztak, szovjetellenes tézeti és oktatási területeken éltek azzal a lehetőséggel, hogy speciális tematikákkal szerveztek megnyilvánulások is voltak elméleti felkészítést. Évente gyakrabban és több helyen tartottak kötetlenebb témájú előadás-A társadalom demokratikus jellegét, a szocialista demokrácia kiépülő, bővülő rendszerét, indo­­sorozatokat Az alapszervezeti propagandamunka irányításának és ellenőrzésének módszerei az koltságát a közvélemény lényegében elismeri, igényei növekedtek. Számosán élnek ennek nor­­indokoltnál kisebb mértekben javultak a tapasztalatok taggyűlés, ertekelése, elemzése csak né­mái szerint Felelősséggel vállalták közösségük képviseletét, fórumain következetesen gyakorol­­hány helyen vált színvonalassá. A pártoktatás nem minden pártszervezet munkájában állt jelen­ták ioqaikat-kötelességeiket. Meggyőzően bizonyították, hogy felkészültségük korszerűsödött. tőségének megfelelő helyen. Néhány általános- és középiskolában, egyes szövetkezetekben Tapasztalt hiányosságait konstruktívan bírálták. A megvalósulás minőségét, fejlesztésének elvi szemléleti, de objektív akadályokba is ütközött ennek szen/ezettsége és rendszeressége. A kör­lehetőségeit polémiák jellemezték. Sokan voltak hajlamosak a személyes, rossz tapasztalatok­­, zeti pártszervezetekben az objektív szükségletek ellenére nem működött oktatási forma. A ko­hoz fűződő lebecsülő általánosításra. Különböző helyeken érzékelhető volt a demokrácia köve­­“bbi években kialakult hagyományok viszont nem voltak képesek pótolni a hiányt, telményeinek látszólagos érvényesítése, egyes vezetők bürokratikus-formális szemléletmódja ál- A párt gazdaságpolitikájának tudati kérdései a pártbizottság elméleti, politikai tevékenységében tál kiváltott feszültség. Szűkebb körben a polgári demokrácia egyes elemeit adaptálni szándé­­( jelentős részt kaptak. A szervezett agitáció, a tájékoztatás legnagyobb erői e területre irányul­kozó szórványos elképzelésekkel iselőálltak egyesek. Amíg az előző időszakban a közvélemény­­tak. A gazdaságpolitika elvi alapjaival, korszerűsítési tendenciájával a párttagság döntő többsége ben a munkahelyi és a tömegszervezeti demokrácia viszonyaira helyeződött a hangsúly, mosta­­egyetértett. Egyértelműen támogatta a hatékonyság, az ésszerűség, a minőség, a munka intenzi­nában felerősödött a társadalom egészének demokratikus tartalma, gyakorlata iránti érdeklő­­tása, fegyelme javítását szolgáló intézkedéseket. Egy részük azonban nem jutott el a gazdaság­dés az egészben való gondolkodás. politika időszerű lényegének megértéséhez, ezért vitatta annak elemeit. Más alapvető elvi, kon-4 párt vezető szerepének elvi funkcióját, jelentőségét az emberek kevésbé vitatták, a párt iránti cepcionális kérdések sem voltak mindig egyértelműen és azonnal elfogadottak. & bizalom továbbra is jellemző. A nyíltságot általában elismerően minősítették. Olyan álláspon- Szinte valamennyi rétegben, de elsősorban értelmiségi körökben bírálták a külgazdasági-pénz­tok is megjelentek, amelyek a vezető szerepet csak társadalmi méretű koncepciók kialakítására ügyi egyensúly megtartásának, helyreállításának elsődlegességét, a hitelpolitika gyakorlatát. Köz­, érvényesítenék. Mások számonkérték ezt minden olyan kérdésben, amelyben a párt korábban gazdászok és műszakiak, fizikaiak kritizálták az iparfejlesztés koncepcióját, illetve az elmélet és- más társadalmi helyzetben - állást foglalt, döntött, szervezett. A vezetőszerep pártirányítás­­gyakorlat eltérését. A tömegméretű véleménykülönbségek zöme az árak és jövedelmek kérdésé­ban megnyilvánuló gyakorlatát több helyen az „együttműködés"-ben oldották fel. A párt egy­­ben csúcsosodtak ki. Az életszínvonal megőrzésének lehetőségét, a kiugró jövedelmek arányta­ségének erősítését, jelentőségének elvi alapokra támaszkodó megértetését segítette elő a pártok­­lanságait szembeállították a végzett munka mennyiségével, minőségével. Szélsőséges vélemé- 1 tatás, a politikai képzés széleskörű rendszere. A propaganda növekvő elvárásai legerőteljesebben I ” tsO ma jm w mm u» -mm „9 1 t mm mm . . I „ - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom