Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.14.a/1)

1980-02-23

I I 4»/ Dr. Hévizi Miklós elvtárs, a Merényi Gusztáv Kórház pártalajp­­szervezeti titkára, orvos adjunktus Tisztelt Pártórtekezlet! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! A pártbizottság beszámolója megállapította, hogy a lakosság és a dolgozók egészségügyi ellátását kórházaink és rendelőintéze­teink nagyrészben emelkedő színvonalon, jobb személyi és tárgyi feltételekkel végzik. Ennek magyarázatául el kell mondanunk, hogy ez szoros összefüggésben van az egészségügyi hálózat szer­vezeti összevonásával. A XI. kongresszus irányelvei értelmében, az egészségügyi kor­mányzat intézkedése alapján kerületünkben is összevonták az egészségügyi ellátás különböző szintjeinek irányítását. Igy^ jött létre az országos viszonylatban is egyik legnagyobb egész­ségügyi intézmény, a Fővárosi Tanács István Kórház-Rendelőinté­zet. Az addig önállóan működő és gazdálkodó intézmények szer­vezeti egyesítése 1977-ben történt meg. Az egyes ellátási szin­tek ma már egymásra épülve biztosítják - mindinkább magasabb színvonalon - részben a fővárosi, nagyobbrészben a kerületi^la­kosságnak és a kerületi üzemek dolgozóinak gyógyitó-megelőző ellátását. I I Az üzemorvosi hálózat beilleszkedése ezen egységes egészségügyi működési rendszerbe megszüntette az üzemorvosok elszigeteltségét. Megteremtődött szakmai fejlődésük és a magasabb szintű konzul­­* táciék igénybevételének lehetősége. Erősödött orvosi tekintélyük, „ javult munkájuk. Kerületünk üzemeiben folyó felvilágosító és szűrővizsgálati munkákban az intézet szakorvosai is résztvesznek, de bekapcso­lódásuk az üzemegészségügybe jelenleg még inkább csak a gyógyitó tevékenységre korlátozódik. A jövőben egyre nagyobb szerepet kell kapnia ebben is a betegségek megelőzését célzó orvosi te­vékenységnek. Az üzemekben kialakultak a foglalkozási rehabilitációs tevé­kenység szervezeti keretei, és komoly előrehaladás történt ezen a területen is. Az integráció következtében szorosabb kapcsolatot alakítottunk ki a kórház, a szakrendelő, és a körzeti orvosi ellátás között. Lényegesen csökkentek a párhuzamos vizsgálatok. Előnyös ez mind a beteg, mind az egészségügyi ellátás gazdasági szempont­jából is. Megteremtettük az orvosi körzetek ós a kórházi osztályok élő kapcsolatát. A körzeti orvosok és a csoportvezető főorvosok nagy része rendszeresen bejár a kórházi osztályokra, ahol kon­zultál a kórházi főorvosokkal, illetve megbeszélik az általuk beutalt betegek problémáit, arai folyamatos szakmai továbbkép­zést is jelent orvosaink számára. Maguk is aktiv résztvevői a a kórházi tudományos munkának. Ezzel biztositjük a körzeti orvosi munka szinvonalának onelését. Célunk, hogy a lakosság már az alapellátásban, betegsége jel­legének megfelelően, végleges orvosi ellátást kapjon. Be kell bizonyítanunk, hogy a körzeti orvosi munka nem kisebb értékű, mint a kórházi. Ezzel el kell érnünk, hogy kórházba csak az a beteg kerüljön, akit kizárólag ott lehet és kell ellátni. A i ____ Jj . ré________________ -- —- —— - ..— » ■ - —.. ^.......... .. íáSiSvíÜMP > •• '.í>

Next

/
Oldalképek
Tartalom