Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1966-10-22
, 1 f •/;,/ Vfe ú v,V ' ^ 0 ! 4 \{ > I ', { ' '' ' f . re - A. ÁA jmm |f:- . ..' rfeí/A ■Ml ’ ||- 20 -' M i iemrn n H|V ■ I Í hogy a jelöltek önként jelentkeznek. Nehezítik a felvételt az egyes üzemekben és intézményekben fennálló megoldatlan problémák. A politikai munka gyengesége, egyes kommunisták részéről jelentkező nem példamutató magatartás, intrika / vállalati szervezetlenség, szociális hiányosság, stb./, visszahúzó erőként hat. Pártszervezeteink egy részénél helytelenül értelmezik a tagjelöltekkel szemben állitott követelményeket. Általános, hogy inkább a formálisan megjelölhető funkciókat ismerik el társadalmi munkának, ugyanakkor nem veszik kellően figyelembe a párt politikája melletti kiállást, politikai szilárdságot. A követelmények meghatározásánál hiányzik a kellő differenciáltság is. A fizikai dolgozókkal szemben helyenként túlzott a követelmény. Esetenként nagyobb igénnyel lépnek fel a tagje - Ibiteknél, mint a régi párttagoknál. A szocialista brigádmozgalomban kitűnt fizikai dolgozókkal sem foglalkoznak pártszervezeteink megfelelően. A tapasztalatok arra intenek, hogy továbbra is a munkásokra és a fiatalokra fordítsuk a fő figyelmet, nevelő munkával elsősorban e rétegek felvételét kell szorgalmaznunk. f|í| llllf c. / A pártszervezetek munkastílusának néhány kérdése. A pártbizottságok és alapszervezetek többségükben rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket és taggyűléseket. A taggyűlések légköre általában pártszerü, különösen jó az aktivitás, amikor a KB határozatok alapján konkrétan jelöljük meg a pártszervezetek teendőit / pl. a KB 1964. decemberi, 1965. decemberi határozatait, a IX. Kongresszusra való felkészülés feladatait, stb,/. A taggyűlési beszámolók egy részénél azonban jellemző a túlzott általánositás, nem érvényesül kellő mértékben a személyhez szóló birálat és erkölcsi elismerés. Még ritkábban tapasztaljuk az önbirálat gyakorlását. Ezek ellenére az elmúlt években a taggyűlési beszámolók jelentős részénél szinvonalbeli fejlődés van. Gondosabban előkészítettek és elemzőbbek, mint a korábbi ciklusban voltak. Nem kielégítő azonban a határozatok végrehajtására történő mozgósítás, a párttagság többségének bevonása, nem elég következetesek a határozatok ellenőrzé-A demokratikus centralizmus érvényesülésének egyik fontos kifejezője a kollektív vezetés. Általában a pártvezetőségekben érvényesül ez az elv. A pártszervezetek előtt álló fontos kérdésekben a pártvezetőségek kollektíván döntenek, esetenként a párttagság szélesebb rétegeit is bevonják. Mégis - főleg a kis- és közép pártszervezetekben - a vezetőségek tagjai nem veszik ki egyenlő mértékben részüket a feladatok végrehajtásában. Elég gyakori, hogy a titkár a pártvezetőség nélkül dönt az általa nem eléggé fontosnak vélt kérdésekben. Előfordul az is, hogy a pártvezetőség foglalkozik káderfejlesztési, iskoláztatási ügyekkel, de a taggyűlésen azt nem ismertetik, nem hagyatják jóvá. ’-föj&K 0 A i ■, / * v, Ü A '>.'J * A* A \ L v-4" Ki i A '7 , V 4 '*■( A ^ A* * A ffM ## A Ak >%« *-» j||r ...... _ . - rt___________—_ -....... - - - *------- -........ ......................
