Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)

1986

4 i

Tisztelt Elvtársak !

ÍíÍ ''■ | V. ••'-.•

I |l:, s'^í: 1 .

i?É (-9 [ -• ,. • ■ ■ '

Az emberiség napjainkig szorgos munkával olyan mennyiségű

ismeretanyagot gyűjtött össze, mely átfoghatatlan. Jelentős része

egymásra épül, kulturális értékekhez kapcsolódik, azokkal szer- I

vesen kölcsönhatásban él, több mint a felét ma élő tudósok és szakemberek hozták létre, mennyiségileg az ismeretanyag a tudományos, műszaki és gazdasági információk növekedése újabb gon.

dókat okoz, egyfelől amiatt, mert a meglévőkhöz egyre több uj társul, másfelöl mert mind bonyolultabbá válik összekapcsolódár ■KI |

suk a meghaladni kivánt gazdasági és társadalmi értékrenddel.

Mai gazdasági és társadalomfejlesztési feladataink bonyolult kapcsolatrendszerében a legegyszerűbb kérdéshez is annyi információ tartozik, hogy szerteágazásuk miatt egyedül, túlnyomóan saját meggyőződésünkre épitve szinte semmit sem tudunk eldönteni. E körülmény nemcsak terhes, hanem ingerel arra is, hogy olykor bebizonyítsuk önmagunknak, miért nem kell döntéseinkhez információ és kitérjünk tájékozódási kötelességeink elől.

Történelmileg nézve egy szellemi állapotról van itt szó, amelyet az előző századokban információéhség, ma viszont jóllakottság jellemez. Ma már szinte természetes védekezési reflex

/•"N .

alakul ki az emberekben az informacióaradattal szemben, amiért hiábavaló lenne bárkit is elmarasztalni, hiszen az információ, mint tömegesen termelt áru, annyiban azonos minden más nyersanyaggal, mint áruval, hogy értékesítését csakis a feldolgozás színvonala teszi lehetővé. Másfelől azonban a célszerűen feldolgozott információ hatalom és a mai, még inkább a holnapok éles gazdasági, műszaki versenyében a feldolgozott információ létfontosságú eszköz. A problémát e téren abban látom, hogy első lépcsőben, a tudati szférában ez az elemi gondolat és felismerés még nem hatja át gondolkodásunkat, és ezt a tudati vákumot az ember természetesen ön és másokat áltató magyarázatokkal tölti ki.

Szivesen elhitetjük magunkkal, hogy tájékozottak vagyunk,

mert rendszersen olvassuk szakterületünk hazai folyóira- I

\ tait és netán egy-két idegen nyelven is hozzáférünk a jelen!i» I lÉÉ

• • ■ ■ • ' ......■...... . ■ wM&

—--------*-------------------------- —...................... — f — I » n í ........................................ — - ----------------------------------------------- —