Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)

1986

I I 92 ESZMECSERE Az 1980-as népszámlálás adataiból csupán kirívó példaként említem, hogy a az ed műszaki igazgatók, vállalati főmérnökök, műszaki vezetők, műszaki főosztály­­kossá és osztályvezetők mintegy 35 százalékának nincs felsőfokú végzettsége. Nem dasái tudom, milyen érzésekkel feküdne műtőasztalra bármelyikünk, ha orvosaink m képzettségéről állapítanánk meg ugyanezt. Vajon iparunk, gazdaságunk szer­­/orra vezetőbe megfelelő képzettség nélkül belenyúlni kisebb veszélyt jelent? Ami ^ nem az egyénnek, hanem az egész társadalomnak káros, az kisebb gond? Ezzel czon, szemben, túlképzésre hivatkozva csökkentik a felvételi létszámot műszaki rulhi egyetemeinken, és mérnökeink országszerte arról panaszkodnak, hogy mun­­_____ ' kájuk nagy része nem fűződik képzettségükhöz. sem ~~ /— • • • lyek koss> Ha jelenlegi hazai műveltségi eszményünket visszahelyeznénk a 19. századba, kaik valószínűleg ott is elavultnak tekintenék néhány vonatkozásban Technikai mű­­egye veltségünk hiánya igazában már akkor is feltűnő volt, hiszen Kossuth Lajos és ki is ostorozta több ízben „deákos" műveltségünket. Igaz, hogy most van prog­­kodf ramunk az isi olák számítógépesítésére és a technika középiskolai tantárgy, a müv baj csak az, hogy technikai műveltségűnk elmaradása ma fájdalmasan nagy, ,.rde és jelenlegi lépéseink majd csak egy évtized múlva éreztetik hatásukat. És ad­­,szni dig várhatunk7 Ni-m, de mégis azt tesszük A közművelődésünket formálók nátt Körűben megindult már egy párbeszéd erről de a gyors befolyásolásra alkalmas elv>ti tömegkomrrui’i ködös intézmények meg tartózkodóak e témával kapcsolatban. ket' Gondolkodásul "‘unit bán él — egy bízvást múlt századbelinek mondható — érthetettenü ji> , megkülönböztetés a ..technika” és a „humán” kultúra v között. * . ■•. i •rultűi.tnak van szőkébb és tágabb értelmezése, égj feiől > • ű • t . . • ’cor- k vagy népek anyagi-szellemi javainak összességéi int nőst figyelmen kívül hágniuk .Senki sem r­­| ... -i irgieUem •óbb i ey.’ben az egész emb-fisig sorsát <■• a.f <, < k > i nely bennünk " Vórü.'v Ha ko* . , .;<• ,it« eut.'ir-i a karra nk mind uiyagi mind szóik-":.) javai, m s i teeh'.iK-ii 'teli c.e'.nelr ai u vívmányaival és veszélyeivel együtt A Tíi-hm*: - min' i társadalmi javak előálliUiára szo’gálr és tudománnyá) t ■ kölcsönhatásban fejlődő anyagi és szellemi eszközrendszer — igencsak magas o#. fokú ismereteket kivan nemcsak alkotóitól, hanem felhasználóitól is Ezt joggal i / nevezhetjük sajátos technikai műveltségnek, s ez sokkal több és némiképp más, ,, mim amit a közvetlen munkavégzéshez szükséges ismeretnek és munkakultú­­y, rár.ak nevezünk 0ii, Nem kell mindig más országok példáiból kiindulni, de elkerülhetetlen, hogy p,.­technikai műveltségeinket összevessük a közeli és hasonló országokéval (pél­­i’g t dán) Ausztria és Csehszlovákia), ahol a lakosság átlagosan magasabb technikai ismeretekkel rendelkezik, ebből fakadóan okosabban, sokoldalúbban és haté­­díj, konyábban használják ki annak lehetőségeit, és ez boldogulásuk egyik forrása. Vannak népek, akiknél a technikához való vonzódás tradicionális és karakté­­• risztikus vonás. A legtöbb európai ország azonban közös jegyet mutat abban, yt hogy a technikai fejlődést olyan társadalmi célnak tekinti, amelynek megváló­­jyi. sitásához a közművelődési programokat is csatasorba állítja. mí Ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy nyersanyagaink, természeti ^ kincseink korlátozottak, beruházott javainkat nem tudjuk középtávon a lég­­^ korszerűbbekre cserélni, belátható, hogy technikai műveltségünk a legjobban kamatoztatható hazai erőforrások közé tartozik. Különös jelentősége ennek, ^ hogy a mai gazdasági versenyben elérhető pozíció döntően azon múlik, hogy . milyen mértékű a termékhez, eszközhöz hozzáadott szellemi érték, illetve azon, 1 hogy a felhasználó társadalmi közeg mennyire fogékony ennek kiaknázására. ^ Azt hiszem, csak az írástudatlanság felszámolásához mérhető a technikai kul­­kc túráltság hiányosságai leküzdésének jelentősége. ’ a, Néhány sikeres kezdeményezés már bizonyította, hogy pozitívan tudjuk be­­mi folyásolni az ismeretek bővítését közművelődési eszközökkel is. Ehhez azonban _ I • I A ■10 '..... "J . ................ _ „ V_________ ___________________________________________________---.......................■ - - ---------- > ■ ■ , -------- -■ ............. ...............................- - - —

Next

/
Oldalképek
Tartalom