Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/12)

1976

I 1

«- 15 -^ pártirányitás módszerei és eszközei igen változatosak, de általános, hogy a pártszervezetek titkárai az intézmények vezetésében, az értekezleteken, az igazgatói üléseken jelen vannak és a munkában aktivan részt vesznek.

Az intézményekben rendszeres a vezetőknek a párt általi beszámoltatása a terület gazdasági munkájáról, a politikai arculatról, problémákról. Véleményezik a munkahelyi pártszervezetek a fontosabb intézeti dokumentumokat, elsősorban a távlati és az éves terveket, valamint a beszámoló jelentéseket. fórumai a párt irányításnak a rendes é3 a bővitett tag- i—

gyűlések is. Több helyen jellemző a párttagok aktiv közreműködése, felszólalása, vagy vitavezetése az intézeti, vagy osztályméretü munkaértekezleteken és tanácskozásokon. Általánosan az is megállapítható, hogy azokon a helyeken igazán hatékony a pártirányitá3, ahol a meghatározó jellegű közösségi feladatokat ellátó pártfunkciónáriusok egyben jó szakemberek is.

Más helyen már utaltunk rá, de itt is indokolt felvetni, több helyen gondot okoz a pártszervezetek számára, hogy nem nyilik eléggé bő lehetőség a kutatók marxista-leninista továbbképzésre. A kutatók többsége az MLE szakosítóját szeretné elvégezni de erre ísak nagyon korlátozott keretek állnak rendelkezésre.

A pártirányitás hatékonysága - mint eri'e már szintén utaltunk - döntően függ az állami és a pártvezetők közötti kapcsolatoktól. E tekintetben - a részjelentések szerint - csupán egy helyen, a Természettudományi Múzeumban van probléma.

A pártirányitás módszereinek az áttekintett kutatóbázisokon a megegyezően közös vonása, hogy eszközül a megnyerést, a meggyőzést alkalmazzák. Hiányosságiak a pártirányitás readszerében a tervszerűség nem kielégítő szintjét kell megemlíteni.

Tartalmilag az is jellemző, hogy a pártmunka egy-egy intéz- 5 ményen belül nem kellő arányban képes foglalkozni az intézeti

élet alapvető kérdéseivel, mert pl. a személyzeti politikára gyakorolt hatás intenzitási szintjét nem éri el a

t I I

iI . - __ - _________________—----í_________________ _____-_-____^---- ---1 «