Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.13.a/11)
1980
l- 5 -Természetesen ez üzemektől függően igen változó, van olyan vállalat, ahol megvan annak a lehetősége, hogy az iskola befejezése után szakmunkás vizsgát tehetnek, ami magasabb jövedelmet biztosíthat. De van olyan vállalat is ahol az alacsony képzettségű kvalifikálatlan munkaerő azonos, vagy magasabb bért kap mint egy szakmunkás. Szükséges megemlítenünk, néhány fontos motivációt, amely a felnőttet tanulásra készteti. Ezek a következők:- a munkahelyi előbbrejutást segiti,- anyagi haszna származik belőle,- társadalmi elhivatottság kényszere,- generációs kényszer,- félelem a lemaradástól,- intellektuális kényszer. A felsorolt, legfontosabb motivációk külön-külön is hathatnak olyan erővel, hogy tanulásra késztesse a felnőttet, de legoptimálisabb ha ezek egyszerre jelen vannak. Az üzemek, vállalatok elsősorban az első három motivum megteremtésével , biztosításával tudnák elősegitieni a felnőtt ktatás eredményességét, a továbbtanulási "igény" felszínre hozatalát. Az általános iskolai végzettség megszerzéséből a jelenlegi körülmények között semmiféle anyagi előnye nem származik annak, aki továbbtanulni szándékozik. A munkahelyi előbbrejutásnak a lehetősége közvetett utón ugyan megvan - résztvehet szakmunkásképzésben- de mivel ez újabb erőfeszítést igényel a motiváció értéke rendkívül módon csökken. A harmadik motivum a "társadalmi elhivatottság kényszere" elsősorban az öntudatos, munkája és társadalmunk iránt elkötelezett #1 dolgozóknál jelentkezik, amit a különböző társadalmi és politikai szervek megfelelő propagandával erősíthetnek vagy felkelthetnek. A másik három motivum elsősorban individuális érdek, de hatásában lehet olyan erős, mint az előző három. /Pl.: generációs kényszer: gyermeke iskolai tanulmányaiban nem tud segiteni, s ez kényszerítő erővel hat./ Nyilvánvalónak látszik, hogy az első három motivum erősítésére lenne szükség társadalmi szinten. A megvizsgált gazdasági egységek elsősorban,a személyes agitáció és meggyőzés lehetőségével élnek, kényszerítő vagy egyéni érdeket szolgáló lehetőség nem áll rendelkezésükre. A vizsgálatba bevont üzemek, vállalatok, szövetkezetek a törvényesen biztosított tanulmányi szabadságon kívül, munkaidőkedvezménynyel taneszköz-vásárlással, egyszeri jutalmazással segítik az általános iskolába továbbtanuló dolgozókat. In pÉl \i" ■mm ís&mBMSpp m I _______ AO_________ * ■ • --9
