Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.13.a/11)
1980
I |. a ‘ H P' ( 18 * • | . • ■ i- 2 -A magyar felnőttoktatás helyzetét, a megoldásra váró feladatokat elemezve abból kell kiindulnunk, hogy az egész felnőttoktatás, felnőttképzés komplex rendszerét kell vizsgálat tárgyává tennünk, melynek egyik fontos ágazata az iskolai felnőttoktatás. Közismert, hogy a dolgozók általános és középiskolái milyen pótolhatatlan szerepet játszottak évtizedeken keresztül a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében, s változatlanul megvannak a mai társadalmi fejlődéshez kapcsolódó fontos feladatai. Ugyanakkor az utóbbi években mind volumenét, mind társadalmi hasznosságát tekintve megnőtt az iskolarendszeren kivül folyó, a szakági rendszerhez kapcsolódó munkahelyi, vállalati szakmai képzés, illetve továbbképzés szerepe. : ■ 1 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a munkások általában a fizikai dolgozók intézményes, munka melletti tanulását szervező iskolai felnőttoktatásnak továbbra is igen jelentős, bár természetesen más célú feladatokat kell megoldania. Ezek közül néhány tényezőt külön is kiemelnénk: rí 1. / Mind az egyéni, mind társadalmi fejlődésben mindinkább döntővé válik az úgynevezett "emberibb tényező" az emberi tudás, műveltség, felkészültség. 2. / A társadalom szocialista fejlesztésében továbbra is a munkásosztályé a kulcsszerep, igy műveltségének, látókörének, társadalmi tájékozottságának és aktivitásának fejlesztése elengedhetetlen érdek. A vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy a legszorosabb korreláció a gyermekek tanulmányi eredményei és a szülők iskolai végzettsége között mutatható ki. A jelen időszakban a dolgozók iskoláiban a mennyiségi mutatók mellett egyre jobban nagyobb gondot kell forditani a tanulmányi munka színvonalának és a követelmények emelésére. Az itt végzettek jelentős részénél a megszerzett iskolai végzettség nem mindig tükrözi az annak megfelelő tudásszintet. Az utóbbi időben háttérbe szorultak a tanulás társadalom motivációi is. A bérezés és munkaerőgazdálkodás nem motivál a tanulásra, különösképpen a segédmunkás és betanitott munkás kategóriákban. Számos üzemben, sőt iparágban inkább visszatartják ezt a réteget a tanulástól, nemhogy ösztönöznék, mert a termelés jelenlegi színvonala mellett szükség van a nagy számú, alacsony kvalifikációju munkaerőre. Nehezíti a munka hatékonyságát, hogy nincs meg a kellő koordináltság és egymásra épültség, a felnőttoktatás egyes területei között. A felgyorsult fejlődés eredményeként az emberek széles ré - tegei számára a tanulás egyre inkább folyamatot, állandósult tevékenységet kell hogy jelentsen és ebben az iskolai felnőttokta\ tásnak alapozó és képességfejlesztő funkciót kellene betöltenie, megkönnyitve az orientációt, a választást az egyéb felnőttoktatási-közművelődési területek felé. A felnőttoktatási formák kombinálása, mint például az általános iskola összekapcsolása szakmai specializáció tanfolyamokkal,vagy a középiskola kapcsolása egy politikai oktatási formával nagyban növelheti az oktatás hatékonyságát éppen az erősebb érdekeltség, a nagyobb motiváció révén. I______________ r i .. . ______n....... -. •-WüOHP * ....... ■ «y3J*
