Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.13.a/9)
1981
6 amely a VI. ötéves tervben már bázisként szerepel. Közrejátszik továbbá, hogy- az ártényezők nagyságrendjét a vállalatok eltérő módon prognisztizálták,- a termelékenység alakulását ronthatja a reális lehetőségeknél magasabbra tervezett létszám. Az iparvállalatoknál az említett 49 %-os átlagnövekedés jelentősen szóródik. Az ennél magasabb termelékenység növekedést tervező vállalatok ezt termékváltással, uj technológiák bevezetésével, jelentős beruházásokkal és korszerűsítésekkel produkálják. Bérpolitika A vállalatok terveinek leginkább azonos tendenciájú fejezete a bér. A központi életszinvonal politikának megfelelő és számszerűsített nominál béremelés a vállalatok terveiben azonos mértékben tükröződik. Az iparvállalatok igen kismértékű szóródással átlagban 29 %-os béremelést irányoztak elő. a VI. ötéves terv idejére, ezzel megegyezik más területek tervezett béremelése is. A bérnövekedés tervezett üteme seholsem éri el az V. ötéves terv nagyságrendjét, attól mintegy 9-10 %-kal elmarad, lényegileg 4, 5-5, 5 %-os növelést tesz lehetővé. Eredményalakulás Az 1980. évi szabályozó-rendszer módosítás hatása, hogy az 1980. évi nyereségből a vállalatnál maradó rész a termelésnövekedés ellenére alig haladja meg az 1975. évit. A VI. ötéves tervidőszakban 66 %-os eredménynövekedés ellenére a vállalónál maradó nyereségrész mindössze 10 %-kal növekszik. A nyereség nagyságrendjének meghatározásánál a bérfejlesztéssel való összefüggésre is utalnunk kell. Tapasztaltuk, hogy egyes vállalatok nyereségüket nem a reális értékesítési lehetőségeknek megfelelően, hanem a bérfejlesztéshez szükséges nagyságrendben tervezték. A vállalatok arra törekedtek, hogy a nyereség alakulásától függetlenül a részesedési alapjukat szinten tartsák. Egy-egy vállalattól eltekintve ez a tendencia a tervekben tükröződik. A nem ipari vállalatok összesített részesedési alapja valamelyest, mintegy 3 %-kal csökken. A vállalatok létszámhelyzetük stabilitása érdekében a részesedési alapból adott kiegészítésekkel is növelik jóléti kiadásaikat. ~~ " ' 8 — ..... 1 r ■ —* --------------- - - -* ■' r.$p " i «
