Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.13.a/9)

1980

í , 1 m^' iH | í i J : 1 ^ 2 — Általánosságban azegyéni vállalások zöme a munkavégzésen kivüli szférára vonatkozik, ahol aprólékosan nyilvántartják azokat és a szocialista brigádéremmel együtt járó jutalom felosztásának mér­céjéül használják. A brigádjutalom fölhasználásánál a differen­ciálás alapjául nem a gazdasági munkát tekintik - "azért ugyanis havonta kapjuk a mozgébért" - hanem a közösségig társadalmi te­vékenységet. Ennek következtében - az éves brigádjutalom lénye­gesen kevesebb szerepet játszik az ösztönzésben, mint a havi moz­góbér - és a felosztásnál alapvető, hogy mindenki kapjon valami^ keveset, mert a brigád munkájában benne volt. A brigádjutalom mér­téke 150-800 Ft között változik, és csak azok nem kapnak^ akik va­lamilyen oknál fogva nem vettek részt az egész éves munkában. 3. / A Ruhagyár dolgozóinak munkája gyakran változik és az uj gazdasági körülmények miatt egyre kisebb szériákra kell átállni, ami folya­matos váltást igényel. Ennek ellenéfe ezek a brigád munkájában kétféle módon jelentkeznek. Egyrészt a brigád óv elején vállalást tesz egy meghatározott folyamatra, amelyhez bizonyos minőségi vál­tozások is járulnak^ a vállalást év végén értékelik. Másrészt a gazdasági követelményeknek megfelelően 10 napos terve­ket készítenek konkrét szalagra /brigádra/ lebontva, amelyet de­kádonként értékelnek, eredményét a gyári hirközlő berendezéseken azonnal nyilvánosságra hozzák és havonként anyagilag elismerik. Az uj igéry ekre való reagálás és kaxsiidcéHixa ^karbantart art ás terü­letén a sorrendiség megváltoztatásában önálló kezdeményezésekben realizálódott. Ezt azonban szintén nem kapcsolják a vállalásokhoz. A vállalási rendszer következtében a brigádok önálló kezdeményezési lehetőségei korlátoltak általában a gazdasági vezetés által java­soltak elfogadásából állnak, vagy számszerű és a minőségi ^mutatók túlteljesítésére irányulnak. A brigádok saját kezdeményezést az anyagtakarékosságra tesznek, amelynek eredményei azonban számunkra láthatatlanok, nem érzékelhetől. ^—% A brigádok ezí a gyakorlatot helyesnek tartják és kifejezték "azért van a főnök, hogy tudja mit kell csinálni" i 4. / A brigádvezetők elismertek a vállalatnál. Folyamatosan tanfolyamon ismertetik jogaikat, kötelességeiket. Részt vesznek a munkaverseny vállalati értekelő bízottságaiban,valamint a havi mozgébér felosz­­tiására javaslatot tevő "ötös bizottságban". Ennek ellenére maga a poszt nem népszerű, mert a brigádvezetők úgy érzik, hogy a brigád t tevékenységének összefogására fordított plusz munka miatt csökken a jövedelmük. ! Ez a tevékenyéség sok esetben a napló vezetését, valamint az olyan apróbb ügyes bajos dolgokat jelenti, amellyel nem akarják a müve­­[ zetőt túlterhelni. A brigádban a reszortok csak formálisan oszlanak meg úgy a brigád vezetőre nehezedő leterheltség miatt gyakori a tisztség visszaadá­sa, ilyenkor aztán nem a legalkalmasabb lesz az uj vezető, hanem I Q2? ..................... I ...........-i l__ ___________________________________________________________________' - -____________k. - —- - -- - ........................ ~ - ............... * ' - ------------------------------------------- ------------------------- -------------------------------­» - ip

Next

/
Oldalképek
Tartalom