Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/7)
1966-02-04
t \i m ** A Központi Bizottság nemrég mgjelént irányelvei lerögzítik; felütötte fejét az anyagiasság, stb. Tollút most io hatnak ezek a tényezők és vúlo monyén szerint az erkölcsi tényezőket sokkal jókban olőtórbo kellene helyezni, mint ahogy az anyagban van*. Az árutermelés a szocializmusban szükségszerű dolog. A kommunizmusban is még 3zükoóg lösz rái De, az árutermelést kell a szocializmushoz igazítani ás nem fordítva. Véleményem, hogy az erkölcsi túnyezőkot koránt sora használtuk ki. Hátrább vagyunk, mint korábban. Ilolvvon ma a "Kiváló Dolgozó" jelvénynek olyan jelentősége, mint annak Időjén a "öztuhunovista" jolvónynok? Hol van raa olyan jelentősége egyéb kitüntetéseknek a vállalatoknál, mint a pénzjutalomnak? Kádár olvtárs azt mondotta; forradalmi időszak-e ez, vagy som; A forradalmárokat nevelni kell, bár az nnyagi ösztönzés fontos dolog. Az olvtúruok nézzék meg, hogy 1957-ben, amikor a munkástanácsok fölszámolást nyortek, sokkal nagyobb volt a lelkesedés, mint később. Az anyag^ bán elsősorban az anyagi érdekeltséget kell olőtórbo helyezni. Az élet azinvonal emelésének mődszore; két dolog kell, a bérek emelése, az uralt csökkentése. Igaz, hogy jelcnlog a béreken a pólusok üsuzo vannak tolva. Ezeket a pólusokat később széjjel kell hozni, s erről nem beszól az anyag. Szó van arról is, hogy 5-6 óv ulva rá kell térni, csak szövetkezeti lakás logyon. A meglévő lakásokat is el kell adni a dolgozóknak. Az össz-nópi tualjdonból tehát oda akarjuk adni szövetkozoti tulajdonba u lakásokat, melyeket nagy számban kell ópitoni és orro az államnak nincs pénze. Ez átmehet! megoldás. A m&sik igen fontos dolog* a minden körülmények közötti jövedelmezőség. A vállalatok látnál? cl most io olyan feladatokat, amely jövődő Imiiket csökkenti, - élsportolók alkalmazása, idősebb munkások, csökkont muukakópousógüok foglalkoztatása, bölcsődék, napközi otthonok fenntartása, utb. - melyre azt fogják mondani a többi munkások, "én nem fogok az élsportolókra dolgozni, atb." _ Az üzemi tulajdon társadalmi tulajdon. Ennek bizonyos társadalmi kihatása van. Vannak a vállalatnak ilyen kötelezettségoi is. Ilyon problémával is számolni kell. Feltétlenül helyesnek tartom, hogy az igazgató egyszemélyi fololősaégóvol növekedni fog a vállalatok önállósága. Iía I95Ö óu a mai dátum között végig nézünk - az ország több üzemébon - 2»j5 évro jutott ogy igazgató. Nem uzórt van - vólomónyom szerint - rossz üzem, mert aa igazgatót nem lehatott leváltani, honom mert nem nyúltál? hozzá. Továbbá, az igazgató feleljen - nem nagy anyagi különbséggel - mindenért, holott van főmérnök, főkönyvolő, ukit viszont nem az igazgató nevez ki, illetve ment föl. Vagy, nőm ö vonja felelősségre. Aki volt már vállalatnál igazgató az tudja, mit jelent, ha egyik, másik helyen nincs megfelelő ember. Ha azt akarjuk, hogy az igazgató megfelelően döntsön, erőket is rendelkezésére kell bocuujtuni. Az igazgató időszakos kinovozőso* az igazgató a kormány megbízottja. A tőkés rendszerben a részvényük birtokosa. Joga a részvények függvényében van. A hajtóerő, n minél nagyobb profit. Ml hajtja a rondelőt? - az önköltség nem érdokli. Érdekli viszont, hoty minél olcsóbbon kapja uz árut, A munkást az öasz-jövödéiem érdokli, do a fogyolem, stb. ellen kifogása van. . / . JS* >
