Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1985-08-22
i ' i- 2 -az 1.92, melléklet tertelmazze. Az elnökség tegjei b mozgalom minden területére eljutottak, cselekvő részesei voltak a kerületi és körzeti akcióknak. Egyes elnökségi tagokon is múlott, hogy nem sikerült megfelelő munkamegosztást kialekitani. Előrelépés az, hogy az előterjesztett anyagok többsége Írásos volt, és rendszeressé vált egy-egy munkabizottság tevékenységének bemutatása és elemzése. Még nem minden téma lezárásaként készült Írásos állásfoglalás, ez nehezítette a feladatvégzés ellenőrzését. A 13 kerületi munkabizottság legfontosabb feladata a körzeti témafelelősök felkészítése, illetve különböző akciók, rendezvények szervezése volt /2.sz.melléklet/. Eredményesen vették ki részüket az előterjesztések előzetes véleményezésében és érdemi tárgyalásában. Nem értük még'el, hogy szakterületük önálló gondozóivá váljanak. A 21 körzeti népfrontbizottság 15-31 taggal, ezen belül 5-7 tagú elnökséggel működött. Szervezettségük, munkájuk tartalmi színvonala változó volt, ez függött a testület személyi összetételétől ás a feladatok bonyolultságától. Munkájuk időszakonként hullámzó volt, ^ mert tevékenységüknél meghatározó volt a körzet adottsága, az érdeklődési aktualitás és a körzetben működő pártszervezet erőssége is. Személyi összetételüket a 3.sz, melléklet tartalmazza. Azok a bizottságaink dolgoztak eredményesen, ahol a tagok és aktivisták baráti közösséggé kovácsolódtak /2,6,10,13,15,16,18 körzet/ és tevékenységüket rendszeresen és folyamatosan végezték. Az 1984,március 26-i bizottsági ülés megállapítása ma is igaz: a körzeti bizottságok általában megfeleltek a lakóterületi politikai élet integrációja elvárásainak, de átfogó, mindenre kiterjedő tevékenység még nem valósult meg. Körzeti bizottságaink egy részének még nem kielégítő a kapcsolata a lakóbizottságokkal. Az újjáalakítást fel kell használni a tisztségviselők jobb kiválasztására, a jó tapasztalatok megismertetésére, a folyamatos, tartalmas körzeti munka további növelésére, A lakóterületi politikai munka fejlesztésének, tömegkapcsolataink kiszélesítésének fontos láncszemei, a legkisebb lakóházi mozgalmi | testületek, a lakóblzottságok. 1984. évi megerősítésük, részleges ^ ujjáválasztásuk és az uj lakóbizottsági rendelet ráirányította a figyelmet a lakóblzottságok politikai, mozgalmi szerepére is. Eredményesen kapcsolódtak be az időközi- és általános választások előkészítésébe és lebonyolításába, s többségük a településfejlesztési társadalmi munka - a "8 órát a VIII, kerületért” mozgalom - lelkes szervezője volt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk, mert tevékenységük egy része még formális, keresik helyüket és a reális feladatokat a tennivalók sokaságában. Az agitáció. propaganda ás információ a mozgalom nélkülözhetetlen eszköze a tudatformálás, a közügyek iránti érdeklődés felkeltése, a cselekvő aktivitás terén. Legfontosabb feladatunknak a személyes agitációt és a kiscsoportos beszélgetéseket tartottuk. Ennek során i sokféle szélsőséggel is találkoztunk: sürgető türelmetlenséggel, befelé fordulással, közömbösséggel. Nyíltan fellépő ellenzéki magatartással a választási előkészületek során találkoztunk először. Ez megerősítette bennünk azt ez igényt, hogy még több - a mozgalomban is a vélemények megváltoztatására, befolyásolására jól felkészült - értően és meggyőzően politizáló aktivista kell. Az utóbbi G'/l 1 ________ ___ _ . ---
