Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1982-12-02

ti ó Nehéz úgy nevelni az életre, ha a pedagógusnak van a legkevesebb ismévé te. Az a tapasztaLat, hogy hiányzó ismeretekkel kerülnek fiatalok az alsótagozatb ól a felsőbe, a felsőből a középiskolába és igy to­vább: ha ez reális, ezt vegyük tudomásul, tegyünk ellene, de ezt az egymásra mutogatást egyszer abba kellene, hogy hagyjuk. Ha hiányos műveltséggel érkeznek az egyik közegből a másikba, igen is meg kel l tani tani a hiányosságok kiküszöbölésére. Ne okozzon az gondot, - üzemi PB ülésen elmondják - hogy olyan fi­atal szakmunkásokat kapnak, akik ezt sem tudták, azt sem tudják. Az­zal, hogy egy fiatal megszerzi a szakmunkásbizonyitványt, nem lehet egyenértékű a több éve ott dolgozó szakmunkások tudásával. Ez már eleve hátrányos helyzetet teremt. Ne várjunk többet ezektől a gyerekektől, mint amennyit önmagunkból képesek vagyunk átadni. Nem ügy születtek, hogy közömbösek. Nekünk alapvető problémánk a közömbösség. Ezt valahol a társadalomból szív­ták magukba. A feladatokkal kapcsolatban: a pár tépi tő tevékenységet nem javasolja ‘ /-*> felsőbb szervek felé továbbítani. Az egyetemeken is 3-4 éve folyik, ez folyamatos tevékenység. Molnár et.: Amilyen a társadalom, olyan az ifjúság. Azt szoktuk mondani, átme­neti világban vagyunk. Az ifjúság nevelése az általános, középis­kolákban egyetemeken, munkahelyen olyan eredménnyel jár, hogy a nevelők, a környezet milyen felkészültségű, képes vagy nem képes arra, hogy a munkásosztály ideológiájával irányítsa a fiatalokat. A mindennapi munka során tapasztaljuk, hogy jól felkészült emberek környezetűkben nem lépnek fel olyan negatív jelenségekkel, tenden­ciákkal szemben, amiben fel keLlene Lépni. A sajtóból, rádióból értesülnek arról, hogy a világban milyen gazda­sági problémák vannak. Azt fogják fel, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, de azokat az evöfeszi téseket, amelyeket u magyar kormány, pártszerveink tesznek - elismerésre méltó - ezt az emberek kevésbé érzik. Ezt a társadalmi közérzetet a felnőtt lakosság sem érzi., és a fiatalokra sem tudjuk kellőképpen átvinni. Nagyon tiszteLi a tanárokat, mert többségéiben érdekes munkát végeznek, de a jóra ne­velni a fiatalokat sokkal nehezebb, mint vad dolgokra. Célszerű lennek megnézni, hogy az ipáiitanú lókkáL vaLó foglalkozás milyen eredményeket hoz egy nagyüzemben. Ha az ipari tanulókat a legjobb szakmunkások mellé tették, jó szakmunkások, jó kommunisták voltak, azokat a fiataLokat az ifjúsági mozgalomban, a pártban Le­het megtalálni. Tudunk abban segíteni, hogy a neve Lökkel, pedagó­gusokkal menjünk közéjük, szervezzünk beszélgetésket, véleménye sze­rint biztos hasznos lenne. Kiriesi e t. : Régen, ha a nagyüzemben a fiatal odakerült "egy szaki" mellé, min­dig ve Le volt. Valóban az jött ki, ha a munkás mozgalmi ember volt, átadta a tapasztalatokat, foglalkozott a gyerekkel. Olyan feltété Leket kell teremteni, hogy ezeket fejlesszük tovább. A tanműhelyben minden gyerekkel nem tudnak egyformán foglalkozni. Volt egy kísérlet a világnézeti neve Lései kapcsolatban: a gyerek nem találkozik azokkal az emberekkel, akik társadalmi vezetők. Közelebbi kapcsolat alakulna ki, ha ezek a társadalmimunkás emberek elmennének egy iskolába, rendszeresen tartanának világnézeti órát, % »

Next

/
Oldalképek
Tartalom