Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1982-07-08
* é 2. sz. melléklet AZ ÚJ SZÁLLODÁK BEMUTATÁSA /főbb paraméterek 3. sz. melléklet/ a/ Az Átrium-Hyatt Budapest Szálloda A létesítmény az új dunaparti szállodasor tagjaként Európában egyedülálló építészeti megoldásokkal került kialakításra. Ezt a területet a Főváros Általános Rendezési Terve eleve szállodaépítési célokra tartotta fenn. Tulajdonosa az 1978-ban alapított MALÉV-PANNÓNIA Gazdasági Társaság, amelyben a két vállalat részesedése és érdekeltsége 50-50 százalékos. A szálloda épületében elkülönítve helyezték el a MALÉV Vezérigazgatóság irodáit. Az üzemben tartás gesztora a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. A szálloda alapkőletétele 1979. szeptember 16-án történt meg, a megnyitás dátuma 1982. junius 18. A szálloda kulcsrakész építését fő vállalkozóként az osztrák ITNIVERSAL-PORR cégegyesülés végezte. A Magyar Nemzeti Bank a szálloda bekerülési értékére 2196 millió Ft-ot elismert és megkötötte a hitelszer, ződést a vállalatra és a MALÉV-re, fele-fele arányban. A beruházást a szerződés alapján a KERBER bonyolította. A MALÉV-PANNÓNIA Gazdasági Társaság 1981. január 30-án 10 évre szóló szállodai névhasználatra vonatkozó megállapodást /franchise - szerződés/ irt alá a Hyatt International Corporation, amerikai székhelyű szállodalánccal. Tájékoztatónk következő részében röviden bemutatjuk a Hyatt International Corporation szállodaláncot. Amennyiben a Hyatt-tipusu szállodákat egységes vállalatként vizsgálnánk,úgy ez a lánc 81 szállodával, összesen 35*487 szállodai szobával, az előkelő kilencedik helyen állna a világ legnagyobb szállodavállalatainak rangsorában. Valójában azonban különbséget kell tennünk a HYATT CORPORATION /azaz a Hyatt USA-beli lánca/ és a HYATT INTERNATIONAL CORPORATION /azaz a Hyatt Egyesült Államokon kívüli hálózata/ között. A Hyatt International Corporation 1981-ben négy földrész J2 varosában üzemeltetett szállodát. Európában mindezideig csupán négy város /Brüsszel, London, Montreaux, Nizza/ egy-egy szállodája viselte a négylevelü lóheréhez hasonló Hyatt emblémát, de a szállodalánc piacpolitikájának változását jelzi, hogy 1982-ben Budapest mellett egyszerre négy NSZK város is felkerül a Hyatt világtérképére. A Hyatt-tipusu szállodák valójában új korszakot nyitottak a szállodaépítkezésekben. "Illúziók és víziók szállodája", "a XXI. század szállodája", "a jövő szállodája" - ilyen és hasonló megállapítások gyakran olvashatók a szakirodalomban, a Hyatt-házak jellemzéseként. A Hyatt-hotelek többsége valóságos építészeti remekmű. J.C. Portmann amerikai építész, a Hyatt szállodák építészeti sztenderdjének kialakítója mottóként vállja: "... a szállodák nem csupán ágyvárak, hanem egyszersmind a társadalmi élet központjai is. A modern szállodáknak ötvözniük kell a középkori piacterek életstílusát a XX. század komfortjával és luxusával." A Hyatt tipusu szállodák többsége messze túllép azon, amit általában egy szállodától elvárunk: valamennyi szálláshely "város a városban". Az Átrium-Hyatt Budapest Szálloda - építészeti kialakítását, technikai felszereltségét tekintve - a Hyatt Egyesült Államokon kívüli láncának egyik legti| pikusabb egyéde. Nem vélotlen, hogy a budapesti Hyatt hosszú évekig, mint "okvetlenül megtekintendő" reforenciszálloda kerül nyilvántartásba a nemzetközi utazást szervezők katalógusaiban. ! aX i _ . ................._.._. _ . _________________________________ ___________ -_________ _ i ■» ■;>
