Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1981-05-28
V. I- 3 -Növelte a gondokat, hogy az elmúlt években már nem csak Budapesten, hanem a vidéki telepeinken is romlott a munkaerő-ellátottság, pl, a zalaegerszegi és a kiskunhalasi gyáregységek fizikai létszáma - főleg 193o-ban - csökkent, A vidéki telepek vonzási környezetében ugyanis számos uj ipari létesítmény Jött létre, növekedtek a tsz-melléküzeraágak és fejlődött a helyi szolgáltatás. Ezek elszívó hatása a vidéki telepeink munkaerőellátását kedvezőtlenül befolyásolta, A munkaerőhelyzet elsősorban a budapesti telepeken okoz egyre élesebb gondot, mert a rekonstrukcióval kiváltható létszámnál a tényleges létszámcsökkenés nagyobb, s igy a dinamikus termelésfelfutás és a létszámellátás közötti feszültség egyre inkább növekszik. Az V, ötéves tervidőszak alatt bekövetkezett létszámcsökkenés hatására úgy a fizikai, mint a nem fizikai munkakörökben állandósult a létszámhiány, egyes tevékenységek és funkciók ellátása kritikussá vált, mert a létszáranormativa szerint szükséges létszám fele, ill, >; -t ^ harmada áll csak rendelkezésre /pl, karbantartók, bérelszámolók, melegüzemi szak- és betanitott munkások, valamint segédmunkások stb,/, A fizikai létszám alakulását az l,rz, melléklet mutatja be, A kialakult helyzet arra kényszeritette a vállalatot, hogy a legfontosabb fizikai munkakörökben idegen /külföldi/ munkaerő igénybevételével mérsékelje az égető létszámhiányt /l98o~ban mintegy 2oo fő végzett i ipari munkát a vállalatnál és 1901-ben további loo fő foglalkozta' tasára kerül sor/, ( N íj Az elmúlt évek tanulságaként le kell vonni azt a következtetést, hogy a vállalat által megtett erőfeszítések, intézkedések és anyagi ösztönzések a létszám romlásának csak a mérséklésére voltak elei gendők, A vállalat számára kedvezőtlenül változott a munkaerő mobilitásának iránya, A munkaerő nem a dinamikusan fejlődő, az átlagosnál Jobb körülményeket és Jövedelmeket /pl, a fizikai dolgozók keresete az V, ötéves tervidőszakban éves átlagban 7,3>Ó-kal növeke_ dott/ biztositó vállalat felé áramlott, hanem a kisebb kötöttséget jelentő, u,n, "vállalkozások" Ó3 a szolgáltató ipar felé, ahol teljesítménykövetelmények nélkül lehet elérni azonos, vagy magasabb ereseteket, A vállalat munkaerőszükségletét nem kis mértékben befolyásolja a vállalat irányítási rendszere, szervezete, A jelenlegi szervezetet, j amely a Ganz és a MÁVAG egyesítése óta többszöri módosítás után alaleült ki, a törzskari szervezeti forma, valamint a vonalas és a funkcionális vezetési módszerek kombinációja jellemzi. Fő jellemzője, hogy a stratégiai feladatok a központi /vezérigazgatói, szakigazgatói, törzskari szervezet/ szervek hatáskörébe tartoznak, mig a termelőegységek a végrehajtási feladatokkal foglalkoznak, A kettős alárendeltség elvén alapuló irányítási rendszer köretében megvalósult gyakorlat azonban nem mindig felel meg a követelményeknek, mert a taktikai /végrehajtó/ feladatok időnként, és mind gyakrabban "feltolódnak" a stratégiai feladatokkal foglalkozó vezetés szintjére az operativ beavatkozás igényével. Ez indokolatlanul tér-i „ ■ ■/ [! .J: '! f ________M-------.---------------------------------------->------------------------------------------------------------------------------------------------'-----------------------------------------------------------------------z— ____________________________________________________________________________________________________________________________(____:___________________I
