Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1980-08-07
é- 5 -Gerencséri eb.: elmondja, hogy mind a két kerületi előterjesztés összeállításában részt vett, igy igen sok a tartalmi tapasztalata. A vizsgálat 3orán főként arra igyekezett választ keresni, hogy kik is végzik a termelési agitációt. Igen nehéz e kérdésre választ adni de általában gazdasági vezetők, brigádvezetők, vitakörvezetők jelentik a döntő számot. A gazdasági vezető agitáciés munkája elsősorban következik az ún. nevezett kényszerpályákból. /Termelési tanácskozások, munkásgyülések, stb./ A pártszervezetek hangsúlyozottan szerepeltetik a politikai vitakörök jelentőségét a termelési agitácidban. Úgy érzi, hogy ennek tényleges hatása a mondottnál jóval kisebb. Ezért szükséges lenne a politikai vitakörök tartalmát megvizsgálni. Szól arról, hogy a termelési agitáció hatósugarából főként az adminsiztrativ állományban 1 lévők maradnak kivül, mert pl: a műszaki értelmiség egy bizonyos része már munkájánál fogva is bekerült ebbe. Termelési agitációban ^ van váltás és fejlődés a minőségi termelésre való ösztönzésben. Pontosnak tartja azonban, hogy ne csak a munka minőségére történő ösztönzés legyen szem előtt, hanem változzon az agitáció minősége is. A legtöbb tapasztalat azt bizonyltja, hogy leglényegesebb agitációs forma a szóbeli agitáció a továbbiakban is ezt kell erősíteni. Tartalmi és formai kérdés az is, hogy az eddigieknél jobban éljünk a dicséret és ugyanakkor az elmarasztalás eszközével. Ebben nagy szerepet tölthet be a helyi sajtó is. Néhány szót az ellentmondások leglényegesebbikéről, a differenciált bérezésről. Ténylegesen az kapja-e a legtöbb pénzt a termelésben aki a legjobban dolgozik? A valóságban nem igy van, mert szám/***n tálán körülmény befolyásolja pl: a munkában eltöltött idő. A bérezés problematikáját testületi ülésen már többször felvetettük, szükségesnek tartja, hogy a VB a továbbiakban is adjon hangot az ezzel kapcsolatos véleményeknek és továbbítsa felsőbb ' szervek felé. Nagyon lényeges kérdésnek tartja még azt is, hogy termelési agitációval csak akkor lehet ereményeket elérni, ha ehhez megvannak a termelés legszükségesebb feltételei. Révai Márta et.nő: elmondja, hogy a Május 1. Ruhagyár testületi ülésen foglalkozott a termelési agitáció feladataival. Megállapította, és dolgozóival igyekszik elfogadtatni, hogy jobb életet csak jobb munkával lehet megteremteni. Elmondja, hogy a minőségi munka alapvető követelménye a jó munkaszervezés. Május l.-es tapasztalatokra alapozva kiemeli, hogy a termelési agitáció legü^,r> 4-m.
