Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1979-06-21

j

í i

nem tart, úgy hírlik, hogy megpecsételődik a temető

sorsa; a felszámolás veszélye fenyegeti. ■ • 1049-ből látunk a temetőn még máiglan is né- hetőbben kitette volna. Én azonban ,Udvleldét” egy

A tpmotó fawáno* k l- l. a í hány sírkövet... De ide írhatnánk még ezernyi di- kis megszokással szintolly érthetőnek, és e’fölött

báltatácnlr h.juíu i v, C-a "nen?ZGtÍ me£Pr°csőség és emlékezetes nevet, a XIX. és XX. század magyarosabnak és csinosbnak is tartom, mint a’ hávi<. A gnt , ! °'szakara nyúlik magyar szellemi életének fényességeit, akiknek po- rom ,a’-val bővelkedő Walhallát. Mások e’következő ,

hárnrric^frm -. ,Cf^nv°S es veriseg feliratú, ra itt nyert nyugvóhelyet, a Kerepesi temetőben, kitételekben hiszik jobban megfelelőnek: diadia,

nek i el ZaS-Z ° 11* 3 a °?SUt^ bonvédei küzdemely ma érte meg százesztendős fordulóját annak a nyugda, emlékde, csöndé. — Már akármi jobb’ s mi »

k eiívikny0maS>iC k?'i i,°ü'a-°,<na'C a naPoknapnak, amikor az egykor elhagyott tájon először tetszik is jobban, most ide nem tartozó; elég, hogy |

t-K en’az e so ao a idocög a kocsi ebbe a takarta be rögeivel egy szegény ember kihűlt szí- Üdvleldét nemzeti temető czímként kívánom hasztemetobe, a lelkes, de aggódó magyar honfi s?ív vét.” nálni ez alkalommal. ..”

Hatvanra, Tapiobicskere, Isaszegre és Vácra figyel, ____________________ _ _ _________________

hol súlyos harcok és nyertes ütközetek dúlása jelzi .......Saját felfogásom szerint — mint ez az előa szabadságért vívott csaták nyomát. Az temetőben temették el azokban a napokban adottakbul, úgy gondolnám elég világosan kitűnik !

Aranyosan és feketén döcög a szabadságharc diadalmas tavaszi hadjárata isasze- — egy nemzeti temetőnek felállítása tehát —, mert

Szent Mihály lova őszi fák között. A Hírlap 1949. április 13-i szám i Száz' ’ - K> ffl csata->anak aldSzatait, hősi halottait. törvényein, szerződésein kívül, mint mondám, ugyan

repesi temető” című írásból való e méltatás Téllel A ”szellerni élet fényességein” és a hősi halottakon mikép rendelkezhetnék nemzet magárul máskép?

Az emberek megnézik csendesen, te: ,1849 áDrilis 12-én itnn ~ a ',. kívül azonban mások is nyugosznak itt. —nemcsak a’ lehető legsürgetőbb tennivalók, de

Ki az, akinek útja végtelen’ k S hTM V t D ! , egk°ndU“ 8 1onJt., , * .. .. egyenesen az életkérdések során áll Hadd

res tornváían " a Rokus-kapolna zsalugáte- Írás, 1894-bol, ame y a Kerepesi ut. temetőt ismer- legyen nemzetünk jobb része jutalmul, ha diadalilag

És tovább mennek, mert az élet int Us S dlr"a

Y tU‘SO kapuján halot' (tel1.:, ” '' ’ a ,ten?eto leghátulso ^zen híres gonosz- menekedünk, vagy vérünk, romja végvigasztalásul.

M .j .. .’ ... , eiet lnt> tas szeker döcögött ki a kerepest országút felé. Szetevők vannak eltemetve, így a 68. tablaban Mailath , . , , ,. ‘ .. ,,

) gyszer ok is jönnek erre mind. gényes fakoporsójában utazott végső földi stációja György országbíró gyilkosai: Berecz János, Spanga j ka bukunk eltemetve ott.

Maid eevsze ó H aa- , 3 n^ma utas< a bakon az egykedvű kocsis mel- Pál és Spítéli Mihály, akikről a temető törzskönyve Nyilván ezen elgondolást óhajtja a főváros meg-Sokat id" 'r' T Iái 3f ^ nem eae* fekete fejkendős nénike sirdogált. Mindebben ezt mondja: a Kerepesi út 66. számú házban (régi valósítani a Kerepesi temetőben. Az újságok közlik

ozm a a e e t. nem lett volna semmi küönös, vagy rendkívüli, ha a fegyház) haltak meg 1884. február 23-án reggel fél az elképzelést — s mintha csak ma lenne —, mellet-Menni sietn' a

u.,,,, nyikorgó kerekek a Józsefváros, vagy a Váci út felé 8 órakor.” te és ellene megindul a vita a sajtóban. Egyesek úgy

Versenyt röpVnimlgT többivel kifeíé tarlón ^ íTM* k°por^ Dce a szekér bizony Egy másik rovat megjegyzi: „Kötél által végeztet- vélekednek, ha az előkelőségek külön temetkezési

K K do vei. kifelé tartott, amerre már, túl a Szent Rókusról ne>• helyet kapnak, mi lesz a testvériség es egyenlőség

r.„,, ...... . , . 1 vozett kórházon, nemigen találhatott mást, mint mo° ' gondolatával?

‘ k f®y gyerek s egy kolto, két gyerek, csaras rétvilág, hacsak nem az a kidűlt bedűlt vi« A közeli 58-as táblában van eltemetve a Harisba* . „ . mm

| Bámulja még tovább a szekeret. kó, az országúitól balkéz Telő • a késTbbÍ sir lm zári Pesek Verona gyilkosa: Balentics Imre 25 éves . *re válaszol a c,kk.ro az Épito Ipar 1901.

a . ..u. , 1UAU ház. A szekér az új köztemető felé vlszorgo t hol írnok, aki a Kerepesi út 66. számú házban halt meg evi “anaaba" ; ” ’ ’ .ha dlsze\ na|szabá-A kolto lelkében egy húr remeg elvigye oda az első lakót mert Wr a^ Icsaras vf tüdőbaj következtében. Több nagy bűnös nyugszik su temetőt létesítünk, sok ezer munkáskezet van

H ezerre földének ros, m kMU mSr 12 napja, '&t‘

iu. Meg,ehet. szíz év műivé csontjaik összekevered«*

fölszentelték a holtak új nyugvóhelvét idáie nem nek áldozataik és bíráik csontjaival.” ' ‘ 8

A gySmeíSis^tklaTmóémi szénakad‘’ aki oda tenné Ie e>«radt csontjait. Inkább a A Kerepesi temetővel kapcsolatosan a főváros ve- & ezek után mondja ki az utókor számára a meggy folsóhajt. O, mi szép! józsefvárosi, a ferencvárosi, vagy a rangos Váci úti zetősége még 1900-ban elhatározza, hogy azt díszte- szívlelendő intelmet: „ . A mauzóleumokat ne rom,T„. . r , _ . sirkertekbe temetkeztek ... Az új köztemető, amely metővé alakítja. A gondolat nem új, hiszen Széche- bol^k le seTMma- sem évtizedek, de még évszázadok

(Juhász Gyula: Temetes) Hochwald uram magánvállalkozása, ma száz éve fonyi István már 1843-ban kezdeményezi és szorgal- multan sem!

I gadta be első sírlakóját, bár az orthodox hitű pesti mázzá a Nemzeti Panteon felállítását, amit ő,,Üdvszerbek már 1847 óta temetkeztek ide. Messziről néleidéinek nevez.

ágyúk gvíásLenT(TkísértéT^llÍSiLl ll't in b‘,nvédíme, a? Udvleldc című értekezéséből egy részlet: A fordulat éve után nem sokkal — 1949-ben— a

lottat ' J ' 3 eckaPun az elso ba„Ezen értekezés első része egy nemzeti temetőnek peremterületi temetkezési vállalatok beolvadnak a

i ‘ megalapítását tárgyazza. Walhalla az eszmét tán ért- Fővárosi Temetkezési Intézetbe. Ezt követően 1950-