Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1972-09-28
I t A népgazdasági szabályozó rendszer iparági szinten megfelelő eredményességet és jövedelmezőséget biztosit, de alkalmazása vállalati szinten nagy^aránytalanságokat, torzulásokat és szóródásokat idézne elő. A 3.sz. melléklet ”1971 év belső érdekeltségi rendszer nélkül" kimutatása számszerűen szemlélteti, hogy a népgazdasági szabályozó rendszernek a vállalatokra valcTmechanikus alkalma - zása milyen torzulásokhoz vezetne, pl a Budapesti Szeszipari Vállalat eszközarányosán csak 1.7 % "F” alaphoz és 12.3 nap "R" alaphoz jutna, mig a Budapesti Likőripari Vállalat 10.9% "F" alapot és 68.9 nap "R” alapot érne el, holott az előbbi vállalatnak van lényegesen nagyobb műszaki fejlesztési feladata /Budafoki sütőélesztőgyári rekonstrukció, Óbudai ecetüzem áttelepítése/ és dolgozóinak személyi Jövedelmét is megfelelően kell fejlesztenie. A közgazdasági torzulások elhárítása végett a Tröszt olyan , iparági belső érdekeltségi rendszert dolgozott ki és vezetett be, mely tételesen megállapított adókkal és ártámogatá- ^ sokkal a vállalatok között nyereséget csoportosít át, a ré - szesedési alapot differenciált bérszorzóval szabályozza, valamint a fejlesztési alapot részben vállalati, részben iparági célok szerint juttatja, s végül a külső gazdasági hatá - sok kiegyenlítésére megfelelő iparági tartalékot képez. Az iparági belső érdekeltségi rendszer a vállalatok eltérő gazdasági feltételeit közelíti az iparági átlaghoz, de az elérhető vállalati nyereség mértéke a vállalat saját önálló gazdálkodásának hatékonyságától függ. A 3.sz. melléklet ”1971 év belső érdekeltségi rendszer mel - lett” cimü kimutatása számszerűen mutatja, hogy a belső ér - dekeltségi rendszer a nyereséget célszerűen csoportosítja át és a részesedési alapot, valamint a személyi jövedelmeket közgazdaságilag indokolt, igazságos arányok szerint nivellálja. _ A szeszipar jövedelmezőségének alakulását kiemelt termékcsoportok szerint a 4.ez. melléklet tartalmazza, melyből kitü - nik, hogy a szeszipari termékek döntő többsége megfelelő mértékben nyereséges és az elmúlt évben csak az ecet és az exportált szárított élesztő, glutein takarmány, valamint a hamuzsir volt veszteséges. A gazdaságtalan termékek 10.3 millió forinttal csökkentették az eredményt, mely az elért iparági nyereségnek csupán 2.5 %-a. A szesztermékek költsége az elmúlt évben egyrészt melasz nyersanyag hiánya miatt, másrészt a szesz import beszerzési árának emelkedése miatt jelentősen növekedett, melyet az árhatóság a finomszesz termelői árának rendezésével ellensúlyozott. A szesztermékek nyereséghányada alacsony, a közszükségleti cikknek minősülő élesztő és ecet jövedelmezősége a fogyasz - tói érdekek sérelme nélkül nem emelhető. A szeszipar további fejlődésének biztosítása végett kénytelen volt ezért az _______________________________________________________________________________________________I ______________________________i
