Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1972-09-28
• { J ~ 2 - é A KB. határozatának fogadtatása és tudatosítása % A gazdasági reform bevezetéséről szóló párthatározatot a vezető és beosztott dolgozók jelentős része kevés megértéssel és voltak akik ellenszenvvel fogadták. Komoly és szervezett politikai agitációt kellett folytatni az uj gazdaságirányi - tási rendszer megértetése és elfogadtatása érdekében. A Központi Bizottság 1971 decemberi határozatát evvel szemben a dolgozók megértéssel, kedvezően és örömmel fogadták. Látták a dolgozók, hogy a határozat szorosan kapcsolódik a X. Kongresszus útmutatásaihoz és kiemelten foglalkozik a munka- és üzemszervezés, valamint a jövedelmezőség, a gazdasági haté - konyság nagyon fontos kérdéseivel. A határozattal kapcsola - tos véleménynyilvánításokban a gazdasági és politikai élet csaknem minden területén és fokán kifejezésre jutott az ed - digi vívmányainkat és eredményeinket féltő, hibáinkat birá - ló, őszinte, szókimondó állásfoglalás a határozat mellett. A dolgozók a határozatot megjelentse óta napirenden tartják ób ^ a maguk területén vitatkoznak, nevelnek és igénylik, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi javakat minél szerve - zettebben, hatékonyabban használják fel a gazdasági optimum elérésének érdekében. A szeszipar dolgozóinak jelentős része törzsgárda-tag /kb. 1700 fő/, akiknek szoros kapcsolatuk van munkahelyükkel, a vállalati kollektívával és nem közömbös számukra, hogy biz - tositva legyen az üzem szervezettsége, a fegyelmezett munka és a teljesítménnyel arányos személyi jövedelem. A beosztott dolgozók és elsősorban a munkások hangulatát leginkább a létszám és a bér kérdésén keresztül lehet lemérni, mert e két tényező hat legjobban a beosztott dolgozók hangulatára. A szeszipar a munkások számára nem tud olyan magas bérszínvonalat biztosítani, mint pl. az építőipar, az olaj - ^ ipar, vagy a Metró. A munkások létszáma ezért egyre kevesebb. A munkáshiány egyes egységekben olyan méretet öltött, hogy a termelés akadályává vált, mely eredménykiesést okoz. Több egység munkaerőforrásai kimerültek. A vidéki dolgozó igyek - szik lakóhelyéhez közelebb elhelyezkedni. A három műszakos, folyamatos szeszipari üzemekbe munkás nem jelentkezik felvételre. A minimális munkáslétszámot a vállalatok 50 %-os éj - szakai pótlók megadásával tervezik biztosítani, mely emeli a bérszínvonalat. A korszerű üzemszervezés az élőmunkával való takarékosságot is célozza. A műszaki vezetők szerint az a - dott technológia mellett erre nincs lehetőség, mert a szűk - séges készülékezett létszámot sem lehet felvenni. A két jogelőd vállalat bérrendszere és dolgozóinak jövedelmi színvonala erősen eltért egymástól, mely az összevonás után bérfeszültséget okozott, de az aránytalanságok fokozatosan csökkennek és a jövedelmi színvonal közelit az iparági átlaghoz. _______________________n________________ _______ | .. . ■ ' ' ' ' —---------------------------—I—
